Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)
A folyóiratban ruszti, soproni, Fertő-melléki borokról is található beszámoló, de Angyalffy szeretett volna tudósítást kapni a hegyaljai, érmelléki, ménesi, egri, Balaton melléki, somlói „híres Bortermő helyeken lakó „Hazafiaktól” is.242 A gyümölcstermesztés sem hiányzik a MGB oldalairól. Angyalffy szerint például az országutak mellé gyümölcsfákat kellene ültetni. Azonban hiába tűzte ki célul az „időszaki sajtó... a tudományos munkásság eredményeinek, közhasznú ismereteknek, az ízlés műveinek, s így öszvesen az egyetemes nemzeti értelmiségnek szélesebb körökbe elszármaztatásán...” munkálkodni, „Az egyetemes tudományos orgánumok sorsában osztozva, a »vegyes közhasznú ismereteket« hozó lapok sem bírtak állandóságra vergődni.”243 Angyalffynak a lap hasznossá, változatossá tételére irányuló minden törekvése ellenére 1829 elején arról kellett beszámolnia olvasóinak, hogy „negyedfél” éve már a folyóirat kiadása szüneteltetésének.244 Amint arra az előzőekben is utaltunk, a napóleoni háborúk gabonakonjunktúráját követő recesszió a gazdasági lapok kiadása terén is éreztette hatását.245 Angyalffy nem adta fel, mindennek ellenére nagy reményekkel vágott bele a lap újraindításába. Abban bizakodott, ha elég sok lesz az előfizető, a lapot egy intézettel is össze tudja kötni, de erről a tervéről részletesebben ekkor még nem akart szólni.246 Azt is ígérte, ha több előfizető lesz, le tudja a lap árát szállítani a 10 Forint/féléves előfizetői díjról.247 Angyalffy támogatói körének vizsgálatára ad lehetőséget az 1829 márciusában közölt, összesen 238 példány megrendelésére terjedő előfizetői lista, a legteljesebb adategyüttes a lap előfizetőiről.248 Viszonyításul Pethe Ferenc 1814 januárjában megindított Nemzeti Gazda című lapja előfizetőinek száma 180-240 között mozgott'a kiadványt mindössze négy és fél éven át tudta életben tartani. A Georgikonhoz is kötődő Lánghy István (1796-1832) és Lencsés Antal gazdatisztek által 1829 első felében útjára bocsátott A Természeti, Gazdasági és Mesterségi Esmeretek Tára mindössze 150 előfizetőt gyűjtött, a kiadvány már 1830-ban megszűnt.249 A történeti kutatások sok tanulságot nyújtó területe a valamely kezdeményezéshez csatlakozók csoporton belüli kapcsolatainak, viszonyrendszerének, sőt a cél megvalósulása, vagy éppen sikertelensége után a tagok további sorsának vizsgálata. A Széchenyi körül formálódó támogatói körhöz hasonlóan a MGB-t előfizetők közt is „nemcsak az elméletben hívők, hanem a gyakorlati megvalósítók csoportja”250 jelenik meg. Az előfizetők élén József nádor (1776-1847, nádor 1796-), mellette 16 egyházi251 és világi főméltóság (így Rudnay Sándor prímás,252 Klobusiczky Péter kalocsai,253 242 Ruszti bortermesztés. MGB III. Darab. Nro. 9. Jan. 29. 1829. p. 129. 243 Toldy F.: A magyar nemzeti irodalom. 1873, 81. 244 Elő-szó, A’Hazafiakhoz. Angyalffy, m. k. MGB III. D. Nro. 1.1829. jan. 1. pp. 1-12. 245 Vári A.: Az agrárértelmiség. 2002. 246 Előszó, A’ Hazafiakhoz. Angyalffy, m. k. MGB III. D. Nro. 1.1829. jan. 1. p. 11. 247 Jelentés. MGB III. Darab Nro. 16. Febr. 22.1829. p. 256. 248 Előfizetők’Lajstroma. MGB III. darab Nro. 25. Márc. 26.1829. pp. 392-408. 249 Vári A.: Az agrárértelmiség. 2002. 15., 16. j.; Batta István (1882-1926): A magyar nyelvű fizikai irodalom története 1867-ig. S. a. rend. a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai, Gazda István vezetésével, http://mek.oszk. hu/0S100/05114/pdf/batta_magyar.pdf (letöltés: 2014. jún. 19.) 250 Fülöp É.: Állattenyésztő Társaság. 1994, 30. 251 Az egyházi méltóságok életrajzi adatai közlésénél a Magyar Katolikus Lexikon (MKL) I-XVI. Főszerk. Diós István, szerk. Viczián János. Budapest 1993-2013. szócikkeire támaszkodtunk. 252 Rudnay Sándor (1760-1831), 1819 esztergomi érsek. 253 Klobusiczky Péter (1752-1843), 1821 kalocsai érsek. 92
