Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)
„К júhtartás oily hasznos, hogy a’ déli napfényt is meg kellene tagadni annak, a’ ki ezen állatoknak nagy hasznát tagadni akarná...”228 1829-ben - ugyanis már ez évben tervezte kiadni Juhász-Káté... című kötetét kérte folyóiratában a magyarországi és erdélyi törvényhatóságokat és a MGB olvasóit könyve előfizetésének terjesztésére. Azt szerette volna, hogy „se főember se közember se Uraság se cseléd ne legyen”, aki nem tud erről a munkáról.229 A takarmánytermesztés fejlesztése nélkül nem volt elképzelhető az okszerű gazdálkodás, a feladat „öszvekötésbe hozni a’ marha’ tenyésztését a’ földnek növelésével, és a’ szükséges takarmánynak termesztésével”.230 Emellett a természetes rétek műveléséről is adott tanácsokat a gazdáknak. Új „gyepföldek” (rétek, kaszálók és legelők) mesterséges alkotásáról is értekezett.231 Svájci és angliai útja során, utóbbi esetben főként az ország nyugati felén, öntözött réteket látott.232 Az öntözés témakörében részletes beszámolót közölt a fúrt kutakról. Először Franciaország Artois tartományában fúrtak kutakat, s a település latin nevéből (Artesia) ered a fúrt kutak artézi kút elnevezése.233 A hazai példa Cseklész, Eszterházy József gr. birtoka, ahol a kastély mögötti angolkertben hasonló fúrt kút készül. 1830 októberében kezdték a fúrást, s következő év május 9-én már 22 öl volt mélysége, de még nem találtak jó vízre.234 A fúrást „úrdolgások235 teszik”, a munkát egy ácspallér irányítja. Az artéziak előnye a „közönséges” kutakhoz képest, hogy vizük nem szárad ki.236 A szőlészet-borászat területéről nem kisebb szaktekintély, mint Schams Ferenc (1780-1839),237 több gazdasági társaság tagja, Pest vármegyei árendás számolt be a MGB hasábjain brünni tapasztalatairól, az ott látott szőlőiskolákról, a helyes metszésről. „Egy nehány esztendő ólta gondos törekedésem az, hogy a’ Magyar Országi szőllő fajokat tudományos rendre szedhessem.”238 Ennek érdekében felszólítást intézett a szőlőbirtokosokhoz, hogy a termesztett szőlőfajok nevét vele közöljék. 1827- ben a budai német újságban már hasonló felhívást tett közzé a morvaországiakhoz is, az örökös tartományok egészére gondolva.239 A következő számban Schams ismét kérte,240 hogy hozzá hasonlóan a magyarországi szőlőbirtokosok vegyék számba, melyik szőlőből milyen bor készíthető. Hozzájárult, hogy 1827-1828., 1829. évi próbáinak leírását Angyalffy közölje.241 228 Juhász-Káté... 1830, 3. 229 MGB III. darab Nro. 10. Febr. 1. 1829. p. 160. 230 MGB III. Darab Nro. 7. Jan. 22.1829. p. 98. 231 Új gyepföldeknek mesterséges alkotásáról. MGB VI. Darab Nro. 17. 1829. nov. 26. p. 257. 232 MGB XII. D. Nro. 10. 1831. máj. 8. p. 145. 233 Tóth Pál, födémesi plébános: A 'fúrt kútakról (puitsfores a'la méthode artésienne) áltáljában, és különösen Cseklészen Posony Vármegyében készülő egy mesterséges kútról. MGB XII. D. Nro. 21.1830. jún. 16. pp. 321-330. 234 MGB XII. D. Nro. 21.1830. jún. 16. p. 328. 235 Robotosok. 236 MGB XII. D. Nro. 21. 1830. jún. 16. p. 329. 237 Munkásságát pontosan, lényegre törően foglalja össze a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet Szőlészeti Tanszékének honlapján a tanszék történetét bemutató összeállítás (A Tanszék története)-, „ő készítette el először a magyarországi borvidékek átfogó monográfiái leírását. 1834-ben megkezdte a hazai nemes tőkék begyűjtését. Szőlőfajta-gyűjteményében (Buda, Sashegy) végeztek először hazánkban összehasonlító ampelográfiai vizsgálatokat. Úttörő munkáságának jelentős mozzanata a szőlészeti-borászati folyóirat indítása.” http://www. uni-corvinus.hu/index. php?id=pl000129 (letöltés: 2014. júl. 5.) 238 MGB III. D. Nro. 3.1829. jan. 8. p. 40., 43. 239 MGB III. D. Nro. 3.1829. jan. 8. pp. 44-45. 240 MGB III. D. Nro. 4. 1829. Jan. 11. 241 Schams Ferencz Úrnak próbatételei külömbféle szőllőfajjal, a' belőtök készítendő borra nézve. MGB IV. Darab Nro. 9.1829. ápr. 30. p. 129. 91