Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)
vagy fonakúl értesítették a’ közönséget, ő a’ külföldi literatura’ segélyével nyomos felvilágosításokat nyújtott.”200 Angyalffy a híres norfolki váltógazdálkodásról 1829-ben Thaer nyomán nyújtott ismertetést.201 Száraz, homokos talajú gazdaságról vett példa alapján, a forgókban így követték egymást a növények: 1. répa 2. árpa, lóherével és „útféli vadóczczal”202 3. lóhere 4. vadócz - legelő 5. búza 6. árpa 1830-ban ismételten szólt a témáról, bemutatva a Thaer által mintegy harminc éve, „az anglus gazdaságról írott jeles munkájában” leírt, norfolki módra űzött mintaszerű gazdaságot.203 Az év decemberében német cikk alapján világította meg a hagyományos nyomásos és a váltógazdálkodás különbségét. A „Háromvetői”, azaz a háromnyomásos gazdálkodás esetében a nyomásokban gabona és ugar váltogatta egymást. Az őszi vetésekre (búza, rozs) tavaszi (árpa, zab) következett. Kommentárjában megjegyezte: javított háromnyomásos gazdálkodás is van, a művelés alá fogott ugarban lehet például krumpli, vagy len, kender, vagy hasznosítható juhlegelőként stb.204 A legelő e művelési módnál közös. A „vetésváltó”, vagyis váltógazdálkodás205 több tudományt és több tőkepénzt kíván, de nagyobb jövedelmet is ad az emberi élelem, a takarmány, a gazdasági növények termesztésére. A mezőgazdasági eszközök korszerűsítése tárgyában, egy rostákkal kapcsolatos tudósításra tett megjegyzésében, Angyalffy utalt (amint fentebb más összefüggésben már idéztük) születési helyére is. „Amit... nagy szelelő rostának nevez, az a’ gabonatisztító makhina, melly a szél-csináló eszközével, és külömbféle rostáival a’ gabonát úgy megtisztítja, hogy semmi közönséges szórásra nem szorúlunk, ’s melly nem csak Németh-Országban Fegemühle, Windmühle, Getreide Reiningungsmühle, etc. nevezetek alatt mindenütt esmeretes, hanem a’ mellyel mi nálunk-is némely ritkább tájékon közönségesen élnek, sőtt a mellyet szülöttem (Komárom) vármegyében, nevezetessen Ágostyán nevezetű német faluban Tata mellett még a’ jobbágy emberek is nem csak használni, hanem készíteni is tudnak, ’s melly minden egyűgyűsége mellett-is szintúgy meg-felel a’ gabona-tisztítás’ czéljának, mint a’ legmesterségesebb makhina, mellyet némely gazdag urak néha vagy Angliából vagy másunnan a’ külföldről drága pénzen hozatnak.”206 A mezőgazdálkodás ágazatai közül a növénytermesztésnél felhívta a figyelmet a trágyázás,207 legfőképp az állati trágya fontosságára, de különféle földbirtok-típusokra különféle talajerő-pótlást ajánlott. Németalföldről, elismerve istállózó állattartását, hangsúlyozta, hogy talán sehol a trágyát úgy nem becsülik, mint ott.208 200 Balásházy J.: Emlékbeszéd. 1846,84. 201 A’Norfolki gazdálkodás Angliában. (Thaerből.) MGBIV. Darab Nro. 1.1829. ápr. 2. pp. 13-14. 202 Tápláló és édes, de nem kaszálni való fűféle, legelőnek való. A' Norfolki gazdálkodás Angliában. (Thaerből.) MGB IV. Darab Nro. 1.1829. ápr. 2. p. 14. 203 Coke’gazdasága, Angliában. MGB VII. D. Nr. 24. Márc. 25. 1830. pp. 369-370. 204 Háromvetői, és vetésváltó gazdaság. MGB X. D. Nro. 23.1830. dec. 19. pp. 355-356. 205 Háromvetői, és vetésváltó gazdaság. MGB X. D. Nro. 23. 1830. dec. 19. pp. 353-358. 206 MGB I. Darab Nro. 12. Sept. 18.1824. p. 182. 207 A’ trágyáról, és trágyázásról. MGB I. Darab Nro. 10. Sept. 4.1824. pp. 149-158. 208 A’Brabancziai vagy Belgiomi (Németh alföldi)gazdaságról. III. Darab Nro. 17. Febr. 26.1829. p. 270. 88
