Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)

tartományokban kevés a föld, sűrűn lakott a terület, s a gabonát és szénát fedél alatt, magazinumokban163 tartják, figyelmeztetett arra, hogy nálunk az alföldi gazdaságokban az anyagi erőhöz viszonyítva megterhelő lenne ez az építkezés. Belgium, Észak-Olaszország túlnépesedett területein istállózó állattartást folytatnak a legelőt szántóvá alakítva: ez a Tisza menti gazdaságokban aligha lenne kivitelezhető. Az az angliai gyakorlat pedig, hogy a répát ősszel a földben hagyják, s télen a hízómarhát ráengedik, a magyarországi klíma miatt nem megvalósítható.164

A gazdasági problémák felismeréséből a társadalmi anomáliák meglátása következett, hiszen ezek akadályozták a gazdasági újítások bevezetését, az ország státusának javítását. Az angol példa ilyen értelemben is megjelent a folyóirat hasábjain: „A polgári szabadság, melly Angliában minden rendek között divatjában vagyon, ama szerencsés és helyes földmívelés elintézésének egygyik legfőbb előmozdító oka. Itt nincsen jobbágy, nincsen úri dolog (robot), nincsen a’ földes urához szolgaképpen lekötött mezei gazda...”165 A németalföldi gazdaságról szólva pedig példaképp állítja az ott tapasztalt szorgalmat, igyekezetei, értelmességet, „mellytől mi Magyarok még olly távúi vagyunk.”166 Mivel nagy a népsűrűség és kisebb a terület, kevesebb a legelő, ezért ott már az istállózó állattartás dívik. „Ugyan ezen földrűl terjedett-el - a mint láttzik - a’ serényebb és szorgalmatosabb gazdaság egész éjszaki Európában. Itt vala, a’ hol a’ szántó-vető szabadságot és polgári jussokat nyert.”167 E tartományok „lakosai rendes élethez vannak szokva”...168

Igen jellemző ebben a vonatkozásban, hogy Angyalffy 1830-ban, a megjelenést követően ismertette a Hitelt, Balásházy János 1829-ben Sárospatakon megjelent Tanátsolatok a’ Magyarországi Mezei Gazdák’ számára című művével együtt. Nagyon tanulságos a két munka együttes szemléje, hiszen „...a mezőgazdaság jövőjét a tagosításban, a belterjességben, és a modern agrártudományos képzésben...”169 látó Balásházy szemléletének hatása Széchenyi István agrárnézeteire kimutatható.170 Balásházy a Széchenyi által kezdeményezett szerveződések közül többen is részt vett: tagja volt a Magyar Tudós Társaságnak, szerepelt az Állattenyésztő Társaság aláíró közt.171 E művében, a Hitelben is nyomatékosított kérdések közül, szólt a tagosításról (commassatio), a hitelről, s az egyesületi élet fontosságáról.172

Angyalffy meglátása szerint a két „jeles” munka azokat az akadályokat vette számba, amelyek a nemzet előmenetelét a „hasznos mesterségekben... kultúrában... mezei gazdaságban, fekvő jószágok használásában, és az ezekkel összekötött kereskedésben még eddig erős biléncsben tartják.”173 Épp ezért részletesen helyet adott

163 A magyarországi mezőgazdálkodásban, elsősorban a kedvező szállítási (vízi) útvonalakhoz és felvevő piacokhoz közel fekvő dunántúli nagybirtokokon, a 18. sz. derekán jelentek meg a kőből épített, cseréppel fedett gabonatároló építmények, a magazinumok.

164 MGB 1. Darab Nro 1. Jul. 3.1824. pp. 6-8.

165 Angliának különös tulajdonságai, mellyek ott a’ mezei gazdaságnak előmenetelére szolgálnak. MGB VI. Darab Nro. 3.1829. okt. 8. pp. 50-51.

166 A’Brabancziai vagy Belgiomi (Németh alföldi)gazdaságról. III. Darab Nro. 17. Febr. 26.1829. p. 270.

167 MGB III. Darab Nro. 18. Márc. 1.1829. p. 287.

168 A'Brabancziai vagy Belgiomi (Németh alföldi)gazdaságról. III. Darab Nro. 17. Febr. 26. 1829. p. 270.

169 Kurucz Gy.: Georgikon 200. 1996, 21.

170 Széchenyi István „fellépésével a közélet terén új aera kezdődött a nemzet életében." Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története. A legrégibb időktől a jelenkorig. Rövid előadásban. I—II. k. Pest 1872., Budapest 1873,82.

171 Fülöp Éva: Az Esterházy-család tagjai, mint az „Állattenyésztő Társaság” támogatói. LIMES. Komárom-Esztergom Megyei Tudományos Szemle. Főszerk. Virág Jenő. Tatabánya 1994. 3. sz. 29-40.: 31., 35-36.

172 Fülöp É.: Állattenyésztő Társaság. 1994, 31.

173 Könyvesmertetés. MGB VII. D. Nro. 22. Márc. 18.1830. p. 352.

84