Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Nagy Ágota: Parasztkertektől a gyógynövénykertekig
Juhász Jánosné Penyige Csernyi Lászlóné Vámosoroszi Nagy Gedeon Sonkád Kondor Zoltánné Penyige özv. Papp Gyuláné Milota Bozsó Ferenc Fülpösdaróc K. Pecsér Lajos Fülpösdaróc mák X mályva X X X margaréta X maszlag X mórmályva X napraforgó X orgona X paradicsom X X pünkösdi rózsa X retek X rozmaring X X X X sáfrány-szeklice X X X sárgarépa X som X szarkaláb X szeder X szegfű X szívvirág X télizöld meténg X tulipán X tűzliliom X vadalma X vadkörte X X vérehulló fecskefű X viola X vöröshagyma X X X zöldpaprika X zsálya X zsurló X ELŐKERTEK JELLEMZŐ NÖVÉNYEI A 2000-ES ÉVEK ELEJÉN A l<edvelt, termesztett növényekre vonatkozóan manapság sokféle következtetés vonható le az úgynevezett előkertek növényeiből is. Az előkertek egyfajta strapabíró kivonatai a paraszti kerteknek. A járda és az úttest közti sávot hivatottak díszíteni. Itt gyűlnek az igénytelenebb, különösebb törődést nem igénylő virágok és bokrok, fák, azok, amelyek az utcán jól mutatnak, de belső kertbe már nem férnének, vagy nem is illenének. Az előkertbe kerülnek a ritkítások, tőosztások eredményei, a megmaradt palánták, de az is gyakori, hogy a belső virágoskert ismétlései lesznek. Az élőkért a kert névjegye, előkészít, ráhangol a beljebb található kertekre. Gyakorta tetten érhető a szomszédok közti növénycsere, amitől egységes arculatú lesz az utca, a település. Néhány példát említek erre: a Balaton környékén, főleg a Tihanyhoz közeli részeken és persze Tihanyban a levenduláé a fő szerep. Keszthelyen és a közelében lévő kisebb településeken a muskotályzsálya uralta az ágyásokat. Mosonmagyaróvárhoz közeledvén utcahosszakon át vérbükkök szegélyezik az utat, míg az ország másik sarkában, Panyolán a madármályva és törpehajnalka díszített egységesen számos portát. 59
