Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Csomag Zsigmond: A magas és a népi kultúra írásos gazdálkodási emlékei, az agrárkalendáriumok
„Mivel ez a Könyv azoknak utasittására-is irattatot, a1 kik tsak most kezdenek gazdálkodni, tehát jónak találtatott mindennémü Gabona, és ital mértékeket ide feljegyezni.”14 Hasonló beosztású volt Veszelszki Antalnak az 1799-ben megjelent „Száz esztendős kalendáriom’-ja is. De a 18. század elején élt francia jezsuita, J. Vanier (t 1739) Paraszti majorság című verses munkáját Baróti Szabó Dávid fordításában is ismerték a Georgikonban, a rá való hivatkozást pedig a georgikoni hallgatói jegyzetek is igazolják. NAGYVÁTHY ÉS PLESSING JÓZSEF KALENDÁRIUMA (1796), VALAMINT A KESZTHELYI URADALOM ÉS A GEORGIKON TANANYAGA, MUNKÁLTATÁSA A HÓNAPOK SORRENDJÉBEN A Georgikonban is ismerték és használták15 Plessing József 1796-ban megjelent új kalendáriumát. Erre mint a gazdálkodás alapvető és általános ismereteit összegző műre tekintettek a kortársak. Plessing kalendáriuma nagyon népszerű volt, részletesen foglalkozott a kertészet minden ágával. „Elö-Beszéd”-ében öntudatosan hirdette, hogy alapos könyvecskéjéből nem kevés dolgot fognak az olvasók megtudni a gazdálkodásról. Az a tudás és szemlélet, amit a könyvből elsajátíthatott a korabeli olvasó, az „vagyonosabb" jobbágyot és jobbágygyereket jelenthetett - ahogyan írta a javaslatában - a nemesi gazdáknak, ami az adózás révén a birtokosnak is érdeke lehetett. Ebben a szemléletben is megmutatkozott a felvilágosult abszolutizmus uralkodóinak jobbágyvédelmi, adózóvédelmi nézetei. A későbbiekben is dicséri a kalendáriumát, mint amire ezren és ezren vártak, és korábban nem volt lehetőségük a gazdálkodásukat javítani, nem úgy, mint most, a kötet kézbevétele után. Magabiztos önteltségében a kalendáriuma előszavában egyenesen a Szentíráshoz, a Bibliához hasonlítja kalendáriumát fontosságában.16 Azt is megfogalmazta tegező megszólítással, hogy: „...tudgyátok-meg végtére azt, hogy ezen Kalendáriom nem egyedül érettetek, hanem Magzataitokértis adattatott-ki: ezek eránt fognak Országtoknak jó-tévő kegyes Attyai szorgalmatoskodni, és nékiek alkalmatosságat nyújtani, hogy ott, a hol már Oskolák vágynak, oktattassanak, és idővel birtokossabb Gazdák lehessenek, a miilyenek mostanában némellyek közületek lenni nem akarnak.”17 Ezért sem véletlen, hogy a megalakuló Georgikonban, az 1797-es alapítása óta ezt a könyvecskét a gyakorlati és praktikus tanácsai miatt, mind elméleti, mind gyakorlati tananyagként követelték meg. Nagyváthy is és a tanárok is az oktatás, az órák közben utaltak erre a kalendári14 Plessing József: Magyar mezei és házi gazdaságnak Kalendárioma az esztendő 12 hónapjaira alkalmazott, melyből rövidesen, világosan és igen alkalmatosán által látszik minémű munkák minden hónapban mint a házi, mint pedig a mezei gazdaságban fordulnak elő s mire kellessen azokban főképpen vigyázni. A házi és mezei gazdaságnak fő tárgyairól szólló toldalékok és a könyvnek lajstroma a falusi oskola mesterek és házi gazdák számára, hogy a gyermekeiket oktathassák egy kérdező könyvecskének formájában irattatott, a végre, hogy ezen könyvnek kiterjesztése által a mezei ifjúságnál, gazdaság tisztjeinél és azoknál, a kik saját gazdaságjokat önnön magok folytatják, a földnek óhajtott jól mívelése ezen áldott Magyarországban előmozdíttasson. Pest, 1796. 15 Plessing J. 1796. Magyar mezei és házi gazdaságnak Kalendárioma az esztendők 12 hónapjaira ... Németül: Ungarischer Land- und Hauswirtschafts Kalender. 1796. Pest. 16 „.. .sőtt ígérem még azt-is, hogy ezen könyvetskét mindnyárt az Imádságos Könyvetek után leg-többre fogjátok betsülni, mivel olly alkalmatos móddal készíttetett, hogy néktek azt minden Hónapban tsak fel-nyitnotok, és hamarjában megnéznetek kelletik, hogy Gazdaságtokban meg-néznetek kelletik, hogy Gazdaságtokra nézve ebbe, vagy abba a, mind Hónapba melly dologhoz kellessékfognotok...” Plessing 1796. Előszó. 17 Plessing 1796. Előszó. 41
