Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Múzeumpedagógia - Wellisch Maya: A kapujasincs nyitott múzeum hazai és nemzetközi élő interpretációi

Zöld A tavasznak, a természet megújulásának, a fejlődő életnek a kifejezője. Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szim­bolika. A színskála „közepén” áll, kiegészítő színe a piros, s mivel a kék és a sárga elegye, jelöli egyben a színek hármasságát. Ebből adódik kétértékűsége is: lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás, az átmenetiség, a félté­kenység jelölője. Meleg és hideg, égi és földi keveréke. Lehet az éretlenség, a tapasz­talatlanság és naivitás jelképe. A kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás színe, az Erények közül a Reményé. Negatív jelentése: méreg, halál, a gonosz rontó ereje. A sátánt gyakran ábrázolják zöld testtel és szemmel. Az iszlám hagyomány­ban a Prófétára és a Paradicsom ígéretére utal. Kék Az égbolt, a tenger színe, a megfoghatatlanság, a végtelenség, a transzcendencia szimbóluma. Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a kép­zelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat. Az égi istenekre utalva az emberfe­letti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az értelemben a földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte. A keresztény szimbolikában az angyalok, valamint Szűz Mária színe. A világi uralkodók színeként hatalmuk égi eredetére utal. Míg a nappali ég vakító kékje maszkulin jelentésű, addig az éjszaka sötétkékje a feminin princípiumra utal. Lila A mértékletesség színe. Egyensúly a föld és ég között (a hajnali és az esti ég színe), az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között. Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot, bűnbánatot, fájdalmat, nosztalgi­át. A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik. A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a várakozás kifejezője. Fekete Az ősi sötétség, a káosz, az éjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr jelképe. A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma. A lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik. Az ókorban az alvilág isteneihez társult, pl. Hádész-Plútón,13 Hekaté,14 Ozirisz15 színe. A kereszténység­ben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a pokol, a bűnhődés jelképe. A világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és a ben­cés szerzetesek ruházatuk színéül választották. Az alkímiában a szín hiánya, a Nagy Mű első foka, a bomlás, az erjedés, a pokolba való alászállás jelképe. Fehér A fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egy­szerűségjelképe. Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi. Az égi istenek állatainak színe, így Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom ele­13 Hádész-Pluton: láthatatlan - az alvilág istene, a holtak ura a görög mitológiában. Római megfelelője Pluto. 14 Hekaté: a görög mitológia egyik alvilági istensége. A varázslás, a sötétség és az éjszaka istennője, illetve az egyik holdistenség. 15 Oziris: az ókori egyiptomi vallás egyik legfontosabb, aki ízisszel és Hórusszal alkot istenháromságot. Leginkább a túlvilág és a halottak isteneként ismert. Nemcsak az elhunytak könyörületes bírája, hanem az alvilág életet adó ura is, tőle ered a termőföld termékenysége, és ő tanította meg a földművelésre az emberiséget. 366

Next

/
Thumbnails
Contents