Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Múzeumpedagógia - Wellisch Maya: A kapujasincs nyitott múzeum hazai és nemzetközi élő interpretációi
s a különböző érzékietek egy közös rejtett világ jelei, rokonok egymással. Költészetének alapvető toposza8 az utazás, mely nem a külső világban, hanem a szubjektív világban játszódik. Az utazás maga a költészet, a költő számára beavatódás a szellemi és spirituális valóságába. Célja valami új, valami ismeretlen felfedezése. Arthur Rimbaud A részeg hajó című versében az utazás a megtisztulás, a felszabadulás, a költészetbe való jutás, beavatódás jelképe, és egyben menekülés a megöregedett, kiüresedett civilizációjú Európából a „boldog Jövők titka” felé. A két versben közös az elvágyódás, az egzotikum vonzása és a versekben a történetnek az ismeretlenbe, határtalanba való haladása.9 SZIMBÓLUMOK ÜZENETE Szimbólumok10 között élünk. Jelképek egész rendszere szövi át hétköznapjainkat és ünnepeinket egyaránt. Tudomásul vesszük jelenlétüket, üzeneteket fogadunk be általuk, ám legtöbbször talán anélkül, hogy a mélyebb rétegekre is felfigyelnénk. A szimbólum szerepe valójában az, hogy az emberi gondolkodás, világlátás mélyebb, összetettebb elemeinek adjon kifejeződést. Jeleket életünk megannyi terén használunk. Egy egyszerű képhez valamilyen jelentés társul, majd ezekből a jelekből rendszer áll össze. Az írott és beszélt nyelv az egyik legelemibb példája az ilyen elven működő jelrendszereknek. Ilyenkor a minél jobb felismerhetőség, a minél egyszerűbb és érthető információátadás a cél, összességében ezt a folyamatot nevezhetjük kommunikációnak. Ugyanakkor létezik egy egészen másfajta, talán bonyolultabbnak látszó, más síkon zajló használata is a jeleknek, ez a szimbolika. Ebben az esetben ugyanis más tartalmak megjelenítésére törekszik a jelképeket használó személy. A személyiség mélyebb érzései, az őt körülvevő világról alkotott benyomásai, szinte szellemiségének egésze alakul képpé. A jelkép kezelése mindezek mellett ösztönösebb tevékenység; az archaikus kultúrák spirituális életében egyfajta mélyebbről eredő, közvetlenül ki nem fejezhető, beleérzést is igénylő tudást jelenítenek meg segítségükkel. „A felvilágosodott elme számára az egész világ színekben tobzódik, és szikrázik a fénytől.” Ralph Waldo Emerson11 SZÍNSZIMBOLIKA Sárga Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között. A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, 8 Toposz: gyakran visszatérő motívum, mely újból és újból hasonló értelemben jelenik meg a legkülönbözőbb korokban, legkülönbözőbb szerzők műveiben. Például évszakszimbolika: az ősz a pusztulás, az öregedés, a tél a halál, a tavasz a fiatalság vagy az újjászületés szimbóluma. 9 Székely Éva szerk., 88 híres vers és értelmezése a világirodalomból. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1996. 10 Komlós Aladár: A szimbolizmus. Gondolat Kiadó, Budapest, 1965. 11 Ralph Waldo Emerson - amerikai esszéíró, költő: CLS Records, Tom - Tom Records Kiadó, Boston Boston, Massachusetts, 1803.05. 25. Concord, Massachusetts, 1882. 04. 27. 364
