Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Tóth József: Víz és ember a Szévíz patak középső folyásánál. Egy zalai mikrotérség jellegzetességei
a következő vízfolyásokat: Felső-Válicka, Szévíz, Foglár és a Principális csatorna, illetve maga a Zala alsó szakasza. A mai Zala két ősfolyó egyesüléséből jöhetett létre: az ős-Felső-Zala az ős-Rába régi völgyében folyt nyugatról északkeletre, a Rábának egyik mellékága lehetett. A feltételezések szerint az egykori ős-Alsó-Zala pedig az egyik elhagyott ős-Duna mederben, észak-déli irányban folyt az ős-Balatonba. Ez ős-Alsó-Zala vízfolyása vájhatta ki úgy északi irányban a saját völgyét („hátrarágódott”), hogy elvágta az ős-Felső-Zala folyását, és azzal egyesülve alakíthatta ki a mai Zala folyót. E találkozási pont az, ahol a mai meder majdnem 270 fokos fordulatot vesz Zalaszentgrót városának közelében. A mai Zala alsó és felső folyásának határa itt, a zalabéri-türjei Zala-kanyarnál található. A völgyek kialakulásában tehát meghatározóak voltak a folyóvizek: elképzelhető, hogy a mai Duna-deltához vagy a Szigetközhöz hasonló párhuzamos vízfolyások is jellemezhették az ember megjelenése előtt a területet. A talajvíz mélysége különbözik a Zala völgyében és az azt szegélyező dombok alatt, így itt egységes összefüggő talajvízrendszerről nem beszélhetünk. A változó talajvízszint általában 1-4 méterrel a terep alatt helyezkedik el.10 A magaslatokon elhelyezkedő településeken (például Nemeshetés) azonban már jóval lejjebb, akár 10 méter alatt is lehet a talajvízszint. Zalába torkolló nagyobb bal parti vízfolyások: Hossza (km) Vízgyűjtő területe (km2) Szentjakabi patak 12,130 46 Sárvíz patak bp. 25,827 154 Széplaki patak 15,900 60 Csörgető patak 15,963 39 Nádas patak 11,225 88 A Zalába torkolló nagyobb jobb parti vízfolyások: Hossza (km) Vízgyűjtő területe (km2) Szentmihályfai patak 10,790 53 Felsőválicka patak 27,274 104 Szévíz csatorna 32,395 167 Foglár csatorna 15,632 63 A Zala a szabályozások előtti időkben Balatonhídvégnél ömlött a Balatonba, ahol akkor annak legnyugatibb öble volt, amelyben magasabb vízszintnél nyílt vízfelület volt, alacsonyabb vízszint esetén pedig nádassal benőtt mocsár. A 18. századig a Kis-Balaton kifejezés nem is létezett. A török háborúk után tudatos emberi tevékenységgel igyekeztek a Balaton vízszintjét csökkenteni. Ennek hatására a Balatonhídvég-Fenékpuszta közötti öböl egyre jobban elmocsarasodott, és ekkor alakult ki a történelmi Kis-Balaton.11 A történeti éghajlattani kutatások kiderítették, hogy a Balaton és környékének vízszintje időben jelentősen változott. A 13. századtól például oly mértékben emelkedett, hogy például a közeli, és hasonló adottságokkal rendelkező úgynevezett Nagyberek12 területén, a vízfolyások melletti 10 Területi áttekintés (4-2 Zala) Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5. 11 Jelentős vízgazdálkodási kérdések/problémák azonosítása a Zala vízgyűjtő-gazdálkodás tervezési alegységen (4.2.) http://www.vizeink.hu/files/vizeink.hu_0052.pdf hozzáférés 2014. 3. 20. 276
