Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Farkas Gyöngyi: Termelőszövetkezetek elleni tüntetések 1953 nyarán. "Nem hallgatunk a kommunistákra, mert miénk a hatalom, mi rendelkezünk."
Termelőszövetkezetek elleni tüntetések 1953 nyarán „NEM HALLGATUNK A KOMMUNISTÁKRA, MERT MIÉNK A HATALOM, MI RENDELKEZÜNK.”1 FARKAS GYÖNGYI 1953 nyarán a Nagy Imre nevéhez kötődő új kormányprogram megjelenése országszerte sok helyen vezetett nyílt konfliktushoz a falvak lakosai és a helyi hatalom között.2 Az összeütközés oka a termelőszövetkezetből való kilépés engedélyezésének eltérő értelmezése, illetve megvalósításának gyakorlata volt. A kormányprogram - bár a termelőszövetkezetek megerősítésének és erőteljesebb állami támogatásának fontosságát hangsúlyozta - az erőszakos kollektivizálás leállításának deklarálása mellett lehetővé tette a téeszekből való kilépést, sőt akár a téeszek feloszlatását is.3 Mivel a nyilatkozat az új stratégia főbb elveit fogalmazta csak meg, részletesen nem tért ki a kilépés és feloszlás körülményeire, csupán azt hangsúlyozta, hogy a téeszek elhagyására a gazdasági év végén kerülhet sor. Ennek ellenére a termelőszövetkezetekből kilépni szándékozók sok helyen - figyelmen kívül hagyva ezt a kitételt és nem várva a központi szabályozásra - a kormányprogram nyilvánosságra kerülése után azonnal és saját belátásuk szerint kezdtek hozzá egyéni gazdaságaik restaurálásához, új életfeltételeik megteremtéséhez. A hatalom helyi képviselőit váratlanul érte mind a kollektivizálásról szóló hivatalos beszédmód megváltozása, mind pedig az eddig többé-kevésbé ellenőrizhetőnek, uralhatónak tartott helyi társadalom szembeszegülése. Az egyértelmű központi irányításhoz szokott helyi vezetőket még inkább megzavarta a felülről érkező információk ellentmondásossága. A Rákosi-féle álláspont,4 amely inkább az „elért eredmények” megtartását, a téeszek egybentartásának fontosságát, mint az engedményeket hangsúlyozta, könnyebben volt értelmezhető számukra, úgyhogy a téeszektől szabadulni kívánók spontán mozgalmaival kapcsolatos magatartásukat főleg ez határozta meg. A helyi hatalom jellegzetes hozzáállása a téeszek megtartására irányuló igyekezet volt, még ha ehhez erőszakot is kellett alkalmazniuk. A téeszekből való kilépést és a téeszek feloszlását szabályozó szeptember 25-én megjelent miniszteri rendelet5 létrehozóira is befolyással voltak a spontán akciók, ugyanis e jogszabály igen megnehezítette a téeszből való kilépést, még inkább a téesz feloszlását. Amennyiben az „összecsapás” kimenetelét tekintjük, a hatalom 1 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (továbbiakban ÁBTL) V-112454. Gajdics Sándor (továbbiakban V-112454.) 21. Murnyák József tanú kihallgatási jegyzőkönyve, Nyírvasvári, 1953. júl. 10. 2 Orbán Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. Demokratikus és szocialista agrárátalakulás, 1945-1961. Bp. 1972. 132-133. 3 Pető Iván-Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985.1. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka 1945-1968. Bp.1985. 251-256. 4 Rákosi Mátyás többek között a következőket mondta a júl. 11-i budapesti pártaktíva-értekezleten: „Amikor mi segítjük a dolgozó parasztokat, akkor ezzel nem változik meg a politikánk, hogy a tsz-eket még inkább segítjük. Ki kell mondanunk világosan és félreérthetetlenül, hogy pártunk és népi demokráciánk változatlanul a tsz-ekben látja a falu szocialista építésének útját... Nem fogjuk tétlenül tűrni, hogy a falu szocialista építésének eddigi eredményeit az ellenség most megpróbálja aláásni.” Szabad Nép 1953. júl. 12. 3 5 4/1953. (IX.25.) F.M. sz. rendelet. Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1953. Bp. 1954. 296. 247
