Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése
Akkor azt kedves udvariasságnak vettem, mert a legtöbb látogató tényleg el volt ragadtatva a mi szép, értékes és tanulságos múzeumunktól amelybe magam is egész telkemet, ízlésemet és tudásomat belefektettem. De úgy látszik Fuad herceg folyton gondolt múzeumunkra és amikor a világháború után váratlanul Egyiptom királya lett és arra alkalma nyílott, hogy országának és népének maradandó, szép és hasznos intézményt létesíthessen, megvalósította régi vágyát és az öfőleg agrikol népének tényleg oly mezőgazdasági Múzeumot kívánt emelni, amilyen a neki annyira tetszett budapesti múzeum. így 1929-ben elküldötte Budapestre az akkori földművelésügyi Minisztérium államtitkárát Galal Fahimot, aki azután egy kisebb tisztviselő, Abdul kíséretében tárgyalt a földművelési minisztériummal és többször meglátogatta budapesti múzeumunkat is. Ott készséggel rendelkezésére bocsátották a múzeum részletes, illusztrált angol nyelvű leírását,49 50 valamint a szükséges adatokat. A két egyiptomi tisztviselő az átadott adatokkal azután hazautazott, előzőleg átadván hivatalosan is a magyar földművelési miniszternek Mayer Jánosnak51 és államtitkárának Mayer Károlynak52 Fuad király és kormánya azon kifejezett kérését, hogy a miniszter válassza ki a [legérdemesebbet arra, hogy] legkiválóbb magyar szakférfiút arra, hogy Kairóban az egyiptomi kormány részére a budapestihez hasonló szép és hasznos mezőgazdasági múzeumot létesítsen, illetve annak szervezési és berendezési munkálatait vezesse. Hazaérkezve Mayer miniszter közölte velem Fuad király óhaját és arra kért vállaljam el a megtisztelő és a magyar nemzetre is annyira fontos és jelentős [missiét] megbízatást, ha pedig azt, amit nagyon sajnálna, nem fogadnám el, nevezzem meg azt a személyiséget, aki e nagy és szép feladat megoldására [legalkalmasabb] legméltóbb. Flálásan megköszöntem Mayer János miniszternek, akit most is nagyra becsülök mert kisgazda létére kiváló szakavatottsággal, hozzáértéssel, de egyben rendkívüli tisztességgel, éleslátással és energiával vezette minisztériumát - hogy e fontos megbízásnál reám gondolt, azonban már magasabb korban lévén53 ezt a feladatot és positiót a fiatalabb generáció egyik arra való tagjának engedtem át kijelentve, hogy készséggel támogatom az illetőt minden tudásommal és tanácsommal. Mayer miniszter megismételve arra kért fogadjam el magam e missiót, hisz a budapesti mezőgazdasági múzeum főleg az én müvem, ő engem tart legméltóbbnak 49 Paikert kinevezési irata (MMgM MD. Tört. Irattár 331/1923. nov. 30. ikt. sz.) szerint 1923. november 29-én nevezték ki, így a szövegben szereplő 4 év pontatlan, az 1929 februárjától előkészített spanyolországi kiállítás 1929. május 20-án nyílt, tehát pontosabban már több mint öt éve volt igazgató. 50 Guide to the royal Hungarian agricultural museum Bp. 1914.72. A kiállításvezető minden kiállításról egy rövid leírást, továbbá térképet, fotókat, épületrajzot tartalmaz. 51 Mayer János (1871-1955) a Heves megyei kápolnai választókerület országgyűlési képviselőjeként lépett be a politika világába az első világháború idején. A földművelésügyi minisztérium politikai államtitkára, később közélelmezési, majd földművelésügyi miniszter (1924-1931), kisgazdapárti politikus volt. Számos intézkedés fűződik a nevéhez, mint például a mezőgazdasági hitel, a mezőgazdasági munkások ingyenes jogvédelme, a mezőgazdasági szakoktatás reformja, az állattenyésztés nívójának visszaemelése a háború előtti színvonalra stb.; vö. Mayer János címszó. In: Magyar politikai lexikon - Magyar politikusok 1914-1929., (szerk.) T. Boros L., Budapest 1929, 279-281. 52 Mayer Károly, wallerstaini (1879. június 4. - ?), a budapesti egyetemen szerezte meg a jog- és államtudományok doktora címet. 1901-ben a földművelésügyi minisztériumban kezdte meg állami szolgálatát. 1926-ban nevezték ki államtitkárnak, emellett az Országos Gazdasági Munkáspénztár kormánybiztosa is volt. Számos gazdasági vonatkozású törvényjavaslat és végrehajtási utasítás előkészítésében vett részt; vö. Mayer Károly, in Magyar politikai lexikon- Magyar politikusok 1914-1929., (szerk.) T. Boros L., Budapest 1929, 281. 53 Paikert Alajos 1866-ban született, 1929-ben, amikor a megkeresés érte, 63 éves volt. Érdekes, hogy Fuad király 1868- ban született, közel egykorúak voltak, de mennyire más élethelyzetben voltak: Paikertnek három év hiányzott a nyugdíjig, a naplójából tudjuk, várta, hogy a lánya unokákkal ajándékozza meg, Fuadnak 1930-ban gyermeke született. 223
