Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése
Az áthúzások egy része olvashatatlan, az olvashatókból azokat közöljük, amelyek a szöveghez további adalékkal szolgálnak. A forrásközlésben ahol változott a helyesírás, illetve a Paikert által nem egységesen használt kifejezéseket (például Egyptom, muzeum, minister földmívelési - földművelési stb.) a mai helyesírás szerint, illetve egységes írásmóddal közöljük. A mai nyelvben már nem használt, archaikus kifejezéseket eredeti írásmódjukkal tartottuk meg. Van néhány téma, ami mindhárom önéletrajzban megjelenik, mint például az egyiptomi idegengyűlölet. Már Paikert 1930 őszén írt levelében megtaláljuk a nyomait az idegenek által készített tervek és érdemek „eltulajdonításának” egyiptomi részről, de ekkor még így ír: „Tudom, hogy velem kivételt tesznek, de a tendentiát állandóan éreztem én is.”25 Önéletrajzaiban azonban egyiptomi munkatársai kapcsán hosszasan ír az idegenek „kijátszásáról”, a külföldi szakértők sorsáról. Paikert után a szintén magyar Nagy Iván került a múzeum élére, és ő gond nélkül kitöltötte a szerződési idejét. A Paikert által jelzett, rá irányuló idegengyűlöletet tehát árnyaltan kell kezelni. Létezett xenophobia.26 Ennek gyökereit és jellegzetességeit kitűnően összefoglalja Parcher Félix Walko Lajos külügyminiszter számára készített jelentésében. Parcher azt írja, hogy az angol koloniális politika következtében a lakosság az angolok által kiképzett helyi hivatalnokokkal találkozott, így jó ideig nem is érzékelte a megszálló hatalmat. A szudáni-egyiptomi helyzet 1899. évi angol „rendezésétől”, illetve 1900-as évek elejétől kezdődött az angol-ellenesség, és „xenophobmozgalmak” bontakoztak ki, majd az első világháború adta meg „az utolsó lökést [...] az egyiptomi nacionalizmus kirobbanásának”, amikor Anglia 1914-ben deklarálta az Egyiptom fölötti protektorátust és II. Hilmi khedivét detronizálta.27 Nyugat elutasítását és a pán-iszlám világgal való kapcsolat szorosabbra fűzését az ébredező egyiptomi nacionalista mozgalmak mellett katalizálta az a körülmény is, hogy a 19. század közepén megkezdődött a modernizáció, illetve egyre több Európában tanult személy tért haza és kért szerepet az ország alakításában.28 Ugyanakkor az is tény, hogy Parcher a lakosság 90%-át még az 1930-as évek elején is analfabétaként jellemzi,29 30 és egy szigorúan bizalmas politikai jelentésében azt írja, hogy az egyiptomi intelligencia 80%-a az ottani francia iskolában tanult, sokan Franciaországban tanultak, így franciabarátként írja le a következő generációt. Az egyiptomi nacionalizmus gyengéire és aránytalanságaira is rámutat: brit uralom alól felszabadult országnak politikai és adminisztratív tapasztalata nincs, a 16 milliós lakosságból 3-4 millióra teszi az „intelligencia” számát, európai tőke és hitel nélkül elképzelhe-25 Paikert 1930. okt. 14- nov. 16. keltezésű, Parchernek Bernbe küldött levele. Vö. MOL К 90.2. iratcsomó 1930/7. 26 Érdekes, hogy egyfajta idegengyűlöletet a sivatagi expedíciói alkalmával alapvetően az egyiptomi nomádokkal kapcsolatba kerülő Almásy László (1895-1951) Afrika-kutató is érzékelt. 1935-os líbiai expedíciójáról szóló leírása alapján úgy tűnik, az oázisokat lakó bennszülöttek fanatikus idegengyúlölése nemcsak megnehezítette, hanem több ízben lehetetlenné is tette az első sivatagkutatók munkáját. Ő ennek okát a 19. század közepén a líbiai oázisokban tért hódító szenusszik eredetileg vallásos, később hatalmi befolyást gyakorló „szövetkezetére” vezeti vissza. Vö. Almásy László: Levegőben... homokon..., Budapest, 1937,123. 27 A témáról lásd részletesen: 3/p./E. Történelmi összefoglalás Nagyméltóságú dr. Walko Lajos m. kir. Külügyminiszter úrnak Budapestre, 1932. jan. 12. MOL К 90.4. iratcsomó 1932/3. 28 A modern Egyiptomról lásd Barbara Watterson, The Egyptians, Oxford-Cambridge 1997, 287. köv. 29 Parcher Félix 1931. február 16-án kelt „bizalmas” besorolású átfogó jelentését az egyiptomi helyzetről Károlyi Gyula gróf külügyminiszter számára. Lásd: Az egyiptomi politikai és gazdasági helyzet, küzdelem a hatalomért, intézkedések a pénzügyi és gazdasági válság enyhítésére, MOL К 90. 3. iratcsomó 1931/3 30 1930. jan. 27. Parcher szigorúan bizalmas politikai jelentése a M. kir. Külügyminisztérium számára; lásd. MOL К 90. 1930/3. 218
