Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése
Paikert nyugdíjba megy, államtitkári címet kap.14 1931. január elején érkezik meg Kairóba. 1932. évi nyári szabadságra hazajön kimerültén és betegen, utána már nem megy vissza Egyiptomba. Számos közös pont figyelhető meg a két intézmény között. Mindkét országban a földművelési tárcához tartozott a múzeum, és alapvetően agrárkulturális jellegű országokról volt szó.15 Mindkét múzeum a fővárosban található, annak is az éppen fejlődő részén, zöldövezetben áll. A parlament a múzeum létesítéséhez szükséges költséget szavaz meg.16 Mindkét esetben kezdettől fogva tudományos és gyakorlati célú múzeumot terveznek.17 Felhívást adnak közre tárgyak begyűjtésére.18 Mindegyiknek vannak műhelyei, könyvtára. nálunk sem számít az idő”; vö. Paikert 1930. okt. 14-nov. 16. keltezésű, Parchernek Bernbe küldött levele, MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/7. A saját szempontjából érthető Paikert türelmetlensége, hiszen az éghajlat sajátosságai miatt a munkálatokra a hűvösebb évszak az ideális (a klíma vonatkozásában sokat elárul például Pattantyús Ábrahám egy ismeretlen címzetthez Kairóból küldött levelének részlete, amelyben említi, hogy május elején 45 fok van árnyékban „ha így folytatódik, azt hiszem, elolvad az egész kolónia!” vö. Pattantyús Ábrahám 1929. május. 6-i levele MOL К 90 2. iratcsomó 1930/7.). Az egyiptomi külügyminiszter, Abdel Yahya (Jehia) aláírásával 1930. szeptember 16-i keltezéssel „nagyon sürgős” jelzéssel elküldésre kerül Parcherhez az értesítés, amely szerint az egyiptomi kormány választása Paikertre esett a kairói királyi mezőgazdasági múzeum megszervezésére és igazgatói tisztségének betöltésére. Kérve, hogy a lehető legrövidebb időn belül foglalja el pozícióját Kairóban, vö. 1930. szept. 16. No. 125.1/17 (58/R). MOL К 90.2. iratcsomó 1930/7. A késlekedés okainak teljes körű feltárása nem témája ennek az írásnak, de sokat sejtető, hogy pont ebben az évben négy személy váltotta egymást a külügyminiszteri székben: Ahmad Midhat Yeghen Pasha, Wasef Boutros Ghali Pasha, Hafez Afifi Pasha, Abdel Fattah Yahya Ibrahim Pasha, így talán e változások közepette kevesebb figyelem irányult az adminisztratív teendőkre. 1930. december 15-i keltezéssel az egyiptomi külügyminisztérium a magyar követségnek újra írt, kérve, hogy jelezzenek vissza a legrövidebb időn belül a Paikert kinevezéséről szóló szeptemberi levelükben foglaltakra; vö. No. 125.1/17 (30). MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/7. 14 A tárgyalások eredményeként a magyar kormány elismerésül államtitkári címet adományoz neki. Nyugalomba vonult mint a budapesti mezőgazdasági múzeum igazgatója, és elfogadta az egyiptomi kormány három évre szóló szerződését a kairói mezőgazdasági múzeum igazgatására. Vö. A m. kir. földművelésügyi miniszter 4931/1930/Eln. számú, 1930. dec. 31-én kelt levele az egyiptomi megbízatás elfogadásának engedélyezéséről a m. kir. külügyminiszternek. MÓL К 90. 2. iratcsomó 1930/7. Paikert egyébként említi, hogy az egyiptomi kormány már a tájékozódó útján azt jelezte felé, érezze az ottani múzeum igazgatójának magát és maradjon ott ameddig jólesik, lehetőleg élete végéig; vö. Paikert levele Parchernek 1930. márc. 26-án Kairóból, MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/7. 15 Egyiptom területe az 1928. évi adatok szerint 991.932 négyzetkilométer volt, a szántóföldek terület 34.769 négyzetkilométer volt. Azaz kb. az ország összterületének 97%-a sivatag volt akkoriban, 3% volt művelhető (gyakorlatilag a Nílus völgye és deltája, valamin az oázisok). Óriási gondot jelentett a lakosság élelmezése. Az ország lakossága ugyanis (akiknek 99%-a Alsó-Egyiptomban élt) ekkor 14.401.000 fő volt, azonban ez a szám rohamosan növekedett (1897-ben 9,7 millió fő, 1917-ben 12,7 millió fő). A népesség 62%-a foglalkozott mezőgazdasággal. A földműves fellahok többsége azonban 51 feddan (1 feddan = 0,42 hektár) alatti területtel rendelkező kisbirtokos volt. Az ország állatállománya elenyésző volt. Magyarország területe ugyanekkor 92.960 négyzetkilométer volt, amelyből 87.063 négyzetkilométer, azaz a terület több mint 90%-a volt művelhető. A lakosság száma ekkor 8.525.725 fő volt. Vö. A világ mezőgazdasági termelése az 1928. évben. Budapest 1928.128-131 (Egyiptom), 225-233 (Magyarország). 16 Fuad király kezdeményezésére a parlament foglalkozik az üggyel és megszavazza a múzeum létesítéséhez szükséges költségeket; (az összeg megjelölése nélkül) ld. Nemzeti Újság, 1931.szept. 20. Fatime hercegnő palotájának a múzeum céljára történő megvásárlására a Földművelésügyi Minisztérium költségvetéséből 34.000 fontot fordítottak, ld. http:// www.theegyptianchronicles.com/History/PRIMEMINISTERS30.html (Megtekintve: 2015. május 2.) Magyarországon az ezredéves kiállítás utáni ideiglenes elhelyezéskor az 1897. évi költségvetésben a parlament húszezer forintot engedélyezett a múzeum költségeire, és a további évekre is tervben volt az anyagi fedezet biztosítása; vö. Köztelek 1897. július 31. 1079. A magyar törvényhozás a múzeum végleges épületére az 1900. évi XXXIV. törvénycikkel 2.400.000 koronát engedélyezett egy új, végleges épület emelésére; vö. 1900. évi XXXIV. törvénycikk több állami beruházás költségeinek fedezéséről. 17 A fellahok számára gyakorlati iskolaként is működő mezőgazdasági múzeum terve megjelent Fuad király 1930. januári évi trónbeszédében is. A megvalósítás alatt lévő mezőgazdasági múzeumról szólva a király kifejezte abbéli reményét, hogy az intézmény a mezőgazdaság javítására szolgáló hasznos centrum lesz, valamint gyakorlati iskola a fellahok számára; vö. Le Patrie, 11 janvier 1930. Az újságkivágás megtalálható Polnauer 1930. jan. 14-én Parchernek küldött kísérőlevelével. MÓL К 90. 2. iratcsomó 1930/3. Egyiptomban különösen érthető ez az összefonódás, mivel egy 1931. februári gazdasági jelentés szerint akkor az országban egyetlen mezőgazdasági iskola volt, és azt is kevesen látogatták, vö. No. 57/1931. Vorlage des Jahresberichtes pro 1930, 1931. febr. 26. MOL К 90. 3. iratcsomó 1931/3. Érdemes megjegyezni, hogy a gazdasági múzeum létesítése körüli időkben Magyarországon is szó volt arról, hogy a múzeum és egy Budapesten létesítendő mezőgazdasági felsőoktatási intézmény kapcsolódna egymáshoz; vö. Jeszenkszky Pál: Gazdasági Muzeum. In: Köztelek 7. évf. 73. szám 1897. szept. 11.1257-1259,1259. 18 A miniszter felhívásában hangsúlyozza, hogy Egyiptom gazdasági és társadalmi életének alapja és forrása a mezőgazdaság. Nem csak azért kéri a tárgyak felajánlását a múzeum számára, hogy az ország legjobb agrártermékeinek legyen egy állandó kiállítása, hanem hogy élő és folyamatosan ösztönző példaként álljon a mezőgazdasággal foglalkozók 216
