Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése
ban.7 1929-ben egyiptomi levélbeni megkeresés,8 majd júniusban két tisztségviselő érkezett Budapestre.9 Paikert ekkor Barcelonában volt a világkiállításon. Ott érte a hír, hogy Mayer János földművelésügyi miniszter hazarendelte őt.10 Paikert először nem fogadta el a megbízást a korára való tekintettel, de megígérte, hogy segít találni alkalmas személyt, ám ez nem sikerült, így végül maga vállalta el a feladatot. 1930. február 27-én utazik el Kairóba.11 Megnézi a kiszemelt épületet, és a király számára tervrajzokat, a létesítendő múzeum költségvetését és beosztási tervet készít, hogy azok alapján átépítsék, átalakítsák a palotát.12 Részletes utasításokat is ad az építészek részére, valamint a létesítendő múzeum irányelveit, költségvetését és törvényjavaslatot készít elő. Majd hazatér. Miközben Kairóban zajlik az épület átépítése, hónapokon át elhúzódó tárgyalások folynak az egyiptomi és a magyar kormány között.13 Végül létrejön a megállapodás egy három évre szóló szerződésről. 71. Fuad egyiptomi király 1868-ban született. Tanult Svájcban, Olaszországban, majd rövid konstantinápolyi és bécsi tartózkodás után visszatért Egyiptomba. Anyanyelvén kívül beszélt törökül, franciául, olaszul és németül. Az 1914-ben Törökországtól függetlenné váló Egyiptom brit protektorátus alá került. Ebben a helyzetben 1917-től Fuad lett a szultán. 1922-ben kinyilvánította Egyiptom függetlenségét és alkotmányos királyságot létesített. Címe „Őfelsége Egyiptom és Szudán királya, Nubia, Kordofan és Darfur uralkodója”. Fuad több ízben járt európai körúton. A nyugati világban látottak hatására számos újítást vezetett be és tudományos-kulturális-gazdasági fellendülést indított el országában a modern Egyiptom megteremtése érdekében. Elkötelezett volt az ország társadalmi fejlődése iránt is. Számos intézményt létesített, és uralkodása idején sok tudományos összejövetelnek adott otthont Egyiptom. A mezőgazdasági múzeum megnyitását már nem élte meg, 1936-ban meghalt. Bővebben Id. Fu ad I., In: Enciclopedia italiana di scienze, lettere ed arti 1932-1941. vol. 16. Milano 1932,134-135. 8 Green Moses konzul leveléből tudjuk, hogy 1929. január 22-én egy audiencia során jelezte az uralkodó, hogy a budapesti mezőgazdasági múzeumra vonatkozó tájékoztatást kér. A kérést Tewfik Nassun Pasa továbbította a magyar külképviselet felé; vö. Green Moses 1929. március 12-i levele MOL К 90. 2 iratcsomó 1930/7. 9 Galal Fahim bey, földművelési államtitkár és Abdel Salam Ahmed, miniszteri osztálytanácsos Mayer János földművelésügyi miniszternél járt. Az út célja a mezőgazdasági múzeum tanulmányozása volt. A miniszter utasította a hatóságokat, hogy mindenben álljanak rendelkezésre. Nagy Iván miniszteri tanácsos vezetésével látogatták meg a múzeumot, ahol Sávoly aligazgató fogadta és kalauzolta őket. Tíz napig tanulmányozzák a múzeumot; vö. Budapesti Hírlap, 1929. jún. 19. 10 Érdekes, hogy bár a későbbiekben mindhárom önéletrajzában visszaemlékezése szerint Barcelonában kapta a sürgönyt, ismert egy Paikert által 1930. február 7-i keltezéssel írt levél, amelyben Parchernek úgy írja le a történetet, hogy amikor 1929 júliusában hazatért Barcelonából, itthon érte Fuad király megkeresésének híre. Sőt, sajnálkozását fejezi ki, hogy a minisztérium nem értesítette őt időben még Barcelonában (!), mert akkor már hazafelé jövet Svájcban felkereste volna Parchertet, és beszélhettek volna az egyiptomi kiküldetésről; vö. MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/7. Ennek ellentmondani látszik viszont az a levél, amelyet Paikert 1929 februárjában Budapestről írt Nicki Alfréd követségi tanácsosnak, s amelyből egyértelműen kiderül, hogy tud az egyiptomi megkeresésről; vö. Paikert levele 1929. febr. 23. 56.375- /4-1929. MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/7. Ez az „epizód” további tisztázásra szorul. Maga a sürgöny egyelőre nem került elő, mindenesetre a tartalma is változó: az első önéletrajz szerint azt sürgönyözték Paikertnek, hogy magyar szakértőt kér az Egyiptomi kormány, a harmadik szerint azt, jöjjön haza és vállalja el az egyiptomi munkát. 11 Vö. Winchkler István minisztériumi osztálytanácsos 2088/adm.res.4./1930. számú 1930. márc. 4-i keltezésű levelét: MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/7. Bár az önéletrajzaiban Paikert erre nem utal, már az első kiutazása kapcsán is akadt némi bonyodalom. Paikert 1930. febr. 1-jén írt Mayer miniszternek, jelezve, hogy az egyiptomi zavaros helyzet ellenére kész azonnal indulni. (Lásd Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Múzeum Dokumentációs Gyűjtemény, Történeti Irattár [továbbiakban MMgM MD Tört. Irattár] 73/1930. ikt. számú irat.) Parcher az akkor már „menetkész” Paikertnek 1930. február 15-i levelében egy félreértésről tesz említést. Utalva arra, hogy még nem született döntés, nyomatékkai kéri Paikertet, ne siesse el az utazást; vö. 1930. febr. 15. MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/7. Paikert viszont 1930. febr. 17-i levelében „értesíti” Parchert, hogy elfogadja az egyiptomi kormány felkérését és elutazik Egyiptomba. A „magyar országos érdek és prestige” mellett arra hivatkozik, hogy ha tovább várakozik az indulással, akkor „kijövünk a praktikábilis időből”, vagyis az egyiptomi nyári hőség ellehetetleníti a munkát és további fél évet veszítenek. Továbbá a halogatás azt is eredményezheti, hogy az egyiptomi kormány elunja a magyar halogatást és egy franciát vagy belgát bíz meg a feladattal; vö. MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/7. Hamar megérkezett a válasz Bernből: 1930. febr. 22-i keltezéssel írt levelében ugyanis Parcher újra finoman jelzi Paikertnek, hogy Paikert annak dacára fogadta el az egyiptomi földművelésügyi miniszter feltételeit, és határozta el az utazást, hogy még nem született magyar miniszteri döntés erre vonatkozólag és közben ráadásul éppen kormányválság zajlik Egyiptomban; vö. MOL К 90. 2. iratcsomó 1930/7. 12 Budai Napló 1932.11.14. - A kész múzeum egyes kiállításai közti „kellő egyöntetűség” fontos szempont volt a magyar múzeum berendezésekor is; vö. F.E.: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, in Köztelek 17. évf. 45. szám 1907. június 2. 1217-1218,1218. 13 1930. szept. 3-án ír Galal Fahim beynek, jelezve, hogy az egyiptomi minisztérium hivatalos értesítését várja a magyar kormány. (Lásd MMgM MD Tört. Irattár 371/1930. ikt. számú irat.) Paikert 1930 őszén már fogyó türelemmel várja a döntést: „Sajnos, még ma sem döntött a magyar kormány, pedig junius óta sürgetem. Hiába, mi is keletiek vagyunk, 215
