Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: Egy naiv lélek a fáraók országában. Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése
Egy naiv lélek a fáraók országában Ifjabb Paikert Alajos három önéletrajzi írásának forráselemzése1 SZOTYORI-NAGY ÁGNES BEVEZETÉS Múzeumot létesíteni, az íróasztal melletti tervezéstől a tényleges megnyitásig megvalósítani bárhol a világon csodálatos szakmai kihívás. Ha egy magyar szakembert külföldi megkeresés ér erre a feladatra, az óriási elismerés. Különös értéket ad Egyiptomban eleget tenni ennek a kérésnek, hiszen az első múzeumok is a kelethez köthetők. Igaz, akkor némileg más értelemben használva a szót. A museion (poucreiov) görög kifejezés a múzsák templomát jelentette. A tudománynak és a művészetnek szentelt, a tudomány elsajátítására szolgáló helyet. A mai fogalmaink szerint egyfajta „tudományos központként” működő intézménybe meghívott tudósok voltak az elsők a világon, akik fizetést kaptak azért, hogy főállásban tudományos kérdésekkel foglalkozzanak.2 Az ókori világ leghíresebb museionja éppen a mai Egyiptom területén, Alexandriában volt. Valószínűleg I. Ptolemaiosz Szótér alapította királyi palotájának abban a részében, amely egyben Nagy Sándor könyvtárnak is otthont adott. A 20. század harmincas éveiben egy magyar szakember, ifjabb Paikert Alajos egy kétezer évvel későbbi uralkodó meghívására Egyiptom fővárosába érkezik, hogy a budapesti múzeum mintájára létrehozza az egyiptomi mezőgazdasági múzeumot. A kairói múzeum alapításának ténye közismert, annak részletei kevésbé. Tüzetesebb kutatásokra a témában ezidáig nem került sor. A jelen tanulmány az 1929-1932 közötti időszak történéseit Paikert önéletrajzai vonatkozó részeinek a közlésével, további múzeumi, levéltári források és a korabeli magyar és egyiptomi sajtómegjelenésekben található adatokkal kiegészítve adja közre. A KAIRÓI MÚZEUMALAPÍTÁS ELŐZMÉNYEI ÉS KÖRÜLMÉNYEI A Nagyszombaton született Paikert a pozsonyi főgimnázium elvégzése után Budapesten jogi, a magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézetben mezőgazdász oklevelet szerzett. A jogi és agrárvégzettséggel is rendelkező, széles látókörű, a külpolitikai kérdések iránt igen érdeklődő Paikert több nyelven beszélt (franciául, angolul 1 Paikert naplói is tartalmaznak Egyiptommal kapcsolatos részleteket, de részben terjedelmi okokból, részben azért, mert nem fedik le a teljes tárgyalt időszakot, ezek közlésére a későbbiekben kerül sor. (Továbbá meg kell jegyezni, hogy a naplóbejegyzések jelentős részben a korabeli egyiptomi élettel, Paikert családjának életével és világpolitikai kérdéssel foglalkoznak.) A naplók az OSZK Kézirattár Quart. Hung. 3264. alatt találhatók. A múzeumlétesítéssel kapcsolatos arab nyelvű források ismertetését Id. Abdallah Abdel-Ati Abdal-Salem Mohamed: Az egyiptomi-magyar kapcsolatok a két világháború közötti időszakban című doktori értekezésében, Szeged 2014. 113-115. - Itt szeretném megköszönni Takáts Rózsának mindazt a szakmai támogatást és segítséget, amelyet Paikert egyiptomi tevékenységével kapcsolatos kutatásaim kezdete óta folyamatosan nyújt. 2 Ld. Figler Krisztina, Hasznos Andrea: Az alexandriai Museion szócikkét: http://www2.szepmuveszeti.hu/hyperion/ lexikon.php?s=Az%20alexandriai%20Museion (Megtekintve: 2015. május 2.) 213
