Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szirácsik Éva: Az uradalomtörténeti kutatások lehetőségei a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
előtte a Festetics-féle pincében használták.94 Hasonló esetekben a műtárgyat ajándékozók, értékesítők nem szívesen jelezték a tárgy uradalmi eredetét. A 20. század második felében készült tárgymutatók földrajzi és tematikus kategóriáiból is hiányzik a nagybirtok vagy uradalom tematika. Előfordul, hogy míg a leltárkönyvek tartalmazzák azt, hogy a műtárgy valamely uradalomból származik, addig a bővebb információt közlő, vonatkozó leírókartonról lemaradt az uradalmi eredet megjelölése. Külön kutatómunka szükséges a régi, azaz a második világháború előtt felvett múzeumi leltárkönyvek és a második világháború után készített leltárkönyvek adatainak összehasonlításával. A második világháború után készült leltárkönyvekben ugyanis a korábban szerzeményezett műtárgyakról szinte csak azt tudhatjuk meg, hogy azokat úgynevezett régi múzeumi anyagként (RMA) jelölték meg. A műtárgyak uradalmi eredetének beazonosítására vonatkozó példaértékű kutatások is folytak a múzeumban. Rakmányiné Bárdos Éva egy lószerszámról derítette ki, hogy az Csekonics grófé volt.95 Bányai József pedig gróf Forgách Károly ghymesi uradalmában lőtt, 20. század elején a múzeumnak adományozott trófeagyűjteménynek a ghymesi uradalomban való létrejöttét, annak múzeumi sorsát, illetve a jelenlegi Vadászati Gyűjteményben található trófeáit vizsgálta meg. Kutatása eredményeként tudjuk, hogy az 1938. évi selejtezés hatására a 3500 darabból álló trófeagyűjteményből összesen 96 trófea maradt meg a múzeum Vadászati Gyűjteményében.96 AZ URADALOMTÖRTÉNETI KUTATÁSOK LEHETŐSÉGEI A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban régebben folyt, jelentős uradalomtörténeti kutatások jobbára különféle levéltárak forrásaira támaszkodtak. A múzeum értékes gyűjteményei, különösen az informatív Agrártörténeti Iratok Gyűjteménye szinte alig került a kutatók látóterébe ilyen téren. A jelen írásban felsorolt gyűjteményi egységek egyes darabjai olykor jól összeilleszthetők egymással, ezért együttes használatuk a vizsgálatok során nagyobb lehetőséget biztosítanak az elemzésre. A múzeum anyaga uradalomtörténeti tanulmányok, forráskiadványok és kiállítások értékes forrásbázisa is lehet. 94 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Szőlészeti és Borászati Gyűjteménye (SzB), leltári szám: 74.5.1. 95 Rakmányiné Bárdos Éva: Újabb adatok egy főúri lószerszámról. In: Für Lajos (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1986-1987. Budapest, 1987.497-508. 96 Bányai József: Adatok a gróf Forgách Károly-féle Ghymes-i uradalomban folytatott vadgazdálkodáshoz, különös tekintettel híres agancsgyűjteményére. In: Fehér György-Pintér János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991. Budapest, 1991. 206-212. 210
