Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szirácsik Éva: Az uradalomtörténeti kutatások lehetőségei a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
Gróf Csekonics Endre zsombolyai uradalmáról Kolozsváry Szabolcs írt.65 Varga Kálmán „Tapasztalataim a mezőgazdaságban /1925-1945/” című írásában fogalmazta meg emlékeit.66 Erdei János a mezőgazdaság 1920-1957 közötti gépesítését tartotta említésre méltónak.67 Dobosy László „Képek a magyalospusztai uradalomból 1935-1936” című munkáját leltározták még be a gyűjteménybe.68 Két visszaemlékezés is született a hercegi Esterházy hitbizományra vonatkozóan. Rimanóczy Endre visszaemlékezése69 mellett Bárdossy Antalnak az 1930-1944 közötti gazdálkodásról írt művét sorolhatjuk még ide.70 A múzeum Fonotéka-gyűjteménye értékes hanganyagot, pontosabban uradalmi intézőkkel folytatott beszélgetéseket őriz kazettán. Az interjúk témája elsősorban a különböző birtoktípusokon folyó gazdálkodás volt. A legkorábbi visszaemlékezés J. Horváth László főintézőé, akinek 1976. február 10-ei beszámolója alapján kaphatunk képet a győri püspökség szanyi gazdaságáról az 1930-as, 1940-es évek fordulóján.71 Fülöp Éva muzeológus több interjút is készített még ezen kívül. 1983 februárjában Hoffner János volt intézőt kérdezte a Komárom megyei, Sándor-Metternich-féle bajnai uradalom botpusztai gazdaságáról.72 Pannonhalmán, 1984. május 22-23-án Nagy Vencel OSB főszámvevő, kerületi jószágkormányzó emlékezett vissza a bencés rend különböző birtokaira, így a tihanyi apátsági, főmonostori, szentmártoni uradalmakra. Majd ez az interjú 1986. november 10-én folytatódott.73 A jóformán utolsó pillanatban készült felvételek gazdag tárházai a 20. századi birtokok működésére vonatkozó, máshonnan meg nem ismerhető információknak. A múzeum Térképgyűjteményében a kéziratos térképek között találhatunk uradalmakra vonatkozót. A „régi anyagban” két uradalom térképsorozata érdemel figyelmet, az alcsúti és a magyaróvári uradalmaké a 18-19. századból. Az alcsúti uradalom kéziratos anyaga között nemcsak térképeket, hanem az uradalom épületeiről rajzolt színes látképet,74 az uradalom területi kimutatásait, a présház rajzát, istálló rajzát, az uradalomhoz tartózó erdők jövedelmeinek kimutatásait, valamint a vetésforgók tervezett táblaképeit is láthatjuk. Horváth János földmérő hiteles, 1828-ban és 1830-ban készült térképei mellett az 1831-ben keletkezett térképe Nagy István 1841-ben készült hiteles másolatában maradt meg, amely segítségével beazonosíthatóak az uradalomhoz tartozó korábbi térképrészietek. A magyaróvári uradalom térképanyaga hasonlít az alcsúti birtokra témaválasztását tekintve, ugyanakkor hiányzik az uradalom összesítő térképe. A két uradalom anyagán kívül több nagybirtok térképe is fellelhető még a gyűjteményben. A kéziratos térképek többsége birtoktérkép, azon belül birtokhatár-vita térképek, telepítési térképek, úrbéri térképek, tagosítási térképek.75 A térképek, 65 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kézirat Gyűjteménye (KI), leltári szám: 552. 66 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kézirat Gyűjteménye (KI), leltári szám: 553. 67 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kézirat Gyűjteménye (KI), leltári szám: 557. 68 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kézirat Gyűjteménye (KI), leltári szám: 562. 69 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kézirat Gyűjteménye (KI), leltári szám: 566. 70 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Kézirat Gyűjteménye (KI), leltári szám: 571. 71 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Fonotéka Gyűjteménye (F), leltári szám: 12. 72 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Fonotéka Gyűjteménye (F), leltári szám: 13., 14., 15. 73 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Fonotéka Gyűjteménye (F), leltári szám: 19., 24. 74 Megjegyzendő, hogy ilyen épületekről rajzolt képek az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményében is találhatóak. 75 Molnár Erzsébet: Kéziratos térképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Térképgyűjteményében. In: Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010. Budapest, 2010. 7-22. alapján. 207
