Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szirácsik Éva: Az uradalomtörténeti kutatások lehetőségei a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
kon, kaszálókon és erdőkben termett növények és termései a mezőhegyesi állami faiskola csemetéivel, a birtokok ipari termékei, a birtokokon élő juhfajták egyes példányainak teljes bundája ugyanúgy megtalálható volt, mint a fogarasi havasokból származó pisztrángfélék.3 1927-ben érkezett a múzeumba dolgozni gróf Nyáry István. A munkaköri leírásában már szerepelt a nagybirtok történetére vonatkozó adatok gyűjtése.4 A második világháború az uradalomtörténeti vonatkozású műtárgyak gyűjtését is visszavetette. A háborút követően a nagybirtokok felszámolását eredményező állami intézkedések, a nagybirtokosokra, illetve az uradalmaikra vonatkozó hivatalos kultúrpolitika nem kedvezett az uradalmi eredetű műtárgyak gyűjtésének és az uradalomtörténeti kutatásoknak. A muzeológusok azonban ekkor sem felejtették el az uradalmi anyag gyűjtését és feldolgozását, bár hangsúlybeli változás zajlott le a nézőpontjukban. Mindenképpen kiemelendő itt a múzeum egyik munkatársa, Isztiméry László, akinek köszönhetjük, hogy a gyűjtési céljának megfelelően robotjegyek és uradalmi pecsétnyomók kerülhettek a numizmatikai gyűjteménybe.5 Nem felejthető el az sem, hogy az 1960-as években a múzeum szervezett gyűjtőhálózata többek között uradalomtörténeti iratokkal is gazdagította a gyűjteményt.6 A múzeum évkönyvében, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményeiben nagybirtokokkal kapcsolatos tanulmányok is megjelentek a muzeológusok tollából. Wellmann Imre, aki a két világháború között kiteljesedő első uradalomtörténeti sorozatban, az úgynevezett Domanovszky-sorozatban jelentette meg a gödöllői Grassalkovich-uradalomról írt monográfiáját,7 1962-ben került a Magyar Mezőgazdasági Múzeumhoz osztályvezetőként, emellett a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Kutatócsoportjának vezetője is lett. 1965-ben a múzeum főigazgató-helyettesévé nevezték ki, és itt dolgozott 1980-as nyugdíjba vonulásáig. A magyar agrártörténet-írás kiemelkedő képviselője a Pest megyei Mária Teréziaféle úrbérrendezés iratanyagát is feldolgozta, eredményeit többek között a múzeum évkönyvében is publikálta.8 Für Lajos, aki 1964-1978 között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos főmunkatársa, majd főosztályvezetője volt, 1966-ban jelentette meg az Esterházyak csákvári (gesztesi) uradalmáról szóló cikkét a múzeumi évkönyvben.9 Ez a tanulmány később kötetté bővült, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum „Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok” sorozatának negyedik köteteként jelent meg 1969-ben.10 A kutatásai során bejárt egykori uradalmi területen gyűjtött iratanyag az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményének értékes része. 3 Deininger Imre: A magyar királyi ménesbirtokok és a gödöllői koronauradalom. In: Hampel Antal-Krolopp Alfréd: A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum ismertetője. Budapest, 1907.177-193. 4 Takáts Rózsa: Az Agrártörténeti Iratok Gyűjteményének története. In: Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007. Budapest, 2007.134. 5 Isztiméry László: Numizmatikai gyűjtés a Mezőgazdasági Múzeumban. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962. Budapest, 1962.135. 6 Takáts, 2007. 138-139. 7 Wellmann Imre: A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása, különös tekintettel az 1770-1815. esztendőkre. In: Domanovszky Sándor (szerk.): Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. 7. Budapest, 1933. 8 Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967., Budapest, 1967. 9 Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén. In: Matolcsi János (szerk.): Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1966, Budapest, 1966.151-178. 10 Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján, 1870-1914. Bp., 1969. 200
