Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Szőllősy Gábor: A szegedi Rákóczi-szobor lova
kai minden lovas ezt az eljárást követi, akár elismeri, akár nem13 14. Hogy Széchényinek mennyire igaza volt, azt igazolják Rugendas kurucokat ábrázoló metszetei is, ahol ugyanezt a technikát figyelhetjük meg. A szegedi Rákóczi-szobron is a magyar hagyomány jelenik meg, hiszen a lovas keze nem amerikai módra, hanem szabályos, „magyaros” módon tartja a kantárszárakat. Ifjabb Vastagh György szobra esetében a ló mozdulata összességében is emlékeztet néhány Rugendas metszetre. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak 2012-ben, 100 évvel a szobor felavatása után sikerült megvásárolnia a művész hagyatékából több mint 50 vázlatot. Ezek közt volt egy méretfelvételi vázlat egy Hanák nevű kladrubi ménről. Ifjabb Vastagh György vázlatai közt már első ránézésre is furcsán idegenül hatott egy kladrubi mén, hiszen a művészt kifejezetten a magyar lófajták kiemelkedő egyedeinek szobrászaként ismerjük. Ezzel szemben a kladrubi egy cseh lófajta, amit Magyarországon fajtatisztán egyáltalán nem tenyésztettek, legfeljebb alkalmilag használták egy-két tenyészmén egyedét a lipicai fajtában. Az anyag leltározása, a vázlat leírókartonjának elkészítése során figyeltem fel rá, hogy a ló erős hasonlóságot mutat a szegedi Rákóczi-szobor lovával mind testalkatát, mind mozdulatát, mind fejének karakterét tekintve. Ez indította el a kutatómunkát. Amint a művész önéletrajzából megtudtuk, a szobor lovának modelljét a bécsi udvari istálló lovai közül választotta ki „gróf Pálffy”15 segítségével. A korlátlan számban elővezetett lovak közül egy Hanák nevű, igen szép mozgású szürke kladrubi ménre esett a választása, ennek vette fel a méreteit. Ez az adat Tóth Attilánál is megjelenik: „A ló modellje egy csatamén, Hanek volt”.16 Ebben a megfogalmazásban a „csatamén” szót afféle költői túlzásnak tekinthetjük. A KLADRUBI LÓFAJTA17 A kladrubi ménest 1552-ben alapította Miksa (Maximillian) főherceg (aki később I. Miksa néven magyar király, és II. Miksaként német-római császár lett). A ménes feladata az alapítástól egészen a 19. század elejéig a bécsi császári udvar hintós lovainak előállítása volt. A ménesben főként spanyol illetve nápolyi fajtájú mének fedeztek. (Ebben az időben Spanyolországban is Habsburg király uralkodott.) A hétéves háborúban a kladrubi ménest is feldúlták. 1757-ben a lóállományt a Nyitra melletti kopcsányi ménesbe menekítették. Az újjáépítést jelentős bővítésekkel II. József császár rendeletére 1771-től kezdték meg, majd folyamatosan viszszatelepítették az állományt Európa akkori legmodernebb ménesgazdaságába, mely 1784 óta a kladrubi fajta állandó otthona. A kladrubi fajtát szürke és fekete színben tenyésztik. A fajta fenntartása során a viszonylag kis létszám miatt a rokontenyésztés okozta a legtöbb problémát. Ennek elkerülése érdekében többször próbálkoztak volt idegen vérvonalak (fajták) 13 Zimmermann szerint a művész lépésben akarta ábrázolni a lovat, de „szándéka ellenére” ügetés lett belőle. (Zimmermann 1913.40.) Ismerve Vastagh más szobrain a mozdulatok finomságai iránti érzékenységet, ezt a véleményt nem tudom elfogadni. 14 Széchényi Dénes: Eszmék a lovaglás és kocsizás köréből Budapest, 1892 152-155. 15 Itt minden bizonnyal gr. Erdődy Pálffy Zsigmondról van szó, aki 28 évig a bécsi Cs. és Kir. Lovaglótanár-képző Intézet tanára volt. Nemzetközi viszonylatban is igen elismert lovas szakember, az egyik legnépszerűbb lovas szakkönyv szerzője. Győrffy-Villám András szíves szóbeli közlése 2012. május 4. 16 Tóth Attila: 1993. 44. 189
