Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Vörös Éva: Egy gyűjtemény - két fotográfus - négy helyszín. Állami ménesbirtokokról készült fotográfiák a 19. század utolsó évtizedéből
2. Bábolna Bábolnáról kevesebb fénykép készült. Megállapítható, hogy Ellinger Ede fotográfiái két szálon kapcsolódnak a ménesbirtokhoz. Egyrészt hasonló tartalmak jelennek meg, mint Mezőhegyes kapcsán, másrészt kiemelt téma a birtok hírnevét adó arab ménes megörökítése vonatkozásában. A fényképek két méretben, kétféle adjusztálásban maradtak fenn: a birtok infrastruktúrájára vonatkozó felvételek 30x37 cm fehér, alul középen Ellinger feliratú szárazbélyegzővel ellátott paszpartuban lettek elkészítve, 18x24,5 cm albumin technikával. Az állatfényképeket 11x17 cm méretű Ellinger jelzettel és a fotográfus által használt nyomtatott verzóval ellátott kabinetkártyára készítették. A fényképek készítésének ideje 1899. A birtok gazdasági épületeinek bemutatása: gőzmalom,91 új tehénistálló és trágyatelep,92 szérűskert,93 vasdinnyei gépműhely94 és tejház,95 felső major,96 ököristállók,97 iroda.98 Feltűnő különbség a mezőhegyesi képekhez képest, hogy az itteni alkalmazottakat, cselédeket külön nem fényképezte le Ellinger. Az állatállományról készült felvételek témái: rambouillet anyabirkák kosok, simmenthali és lavainthali, murbodeni szarvasmarhák, szürkemarhák, valamint egy négyes ökörfogat szénával megrakva.99 Sertésekről egyáltalán nincsen fénykép, jóllehet ismert, hogy folyt a birtokon sertéstenyésztés. Erdélyi Mór sokkal dinamikusabb képeket készített a ménesbirtokon. Ő is megörökített rambouillet nyájat juhásszal a legelőn,100 négyökrös szekeret.101 Legérdekesebb azonban egy bábolnai eseménytörténeti fénykép 1897-ből, amely a sziámi (thai) uralkodó látogatását fényképezte le, megragadva azt a pillanatot, amikor az uralkodó, Csulalongkura számára „díszes zöld gallyakból készített diadalív” fogadta, Darányi Ignác miniszter társaságában.102 A látogatásról részletes beszámolót közölt a Vasárnapi Újság, amely egyúttal Ludvigh Gyula (a Magyar Királyi Állam Vasutak elnök-igazgatója) „amateur-fölvételeit” és Paur Géza képeit is közölte a hivatalos eseményről.103 Ugyancsak a tudósításból tudható, hogy a birtok nevezetes állatállományának bemutatását maga Darányi Ignác tolmácsolta angolul az uralkodónak. A birtok életében központi szerepet töltött be az arab ménes tenyésztése, melynek történetében jelentős tevékenységet fejtett ki Fadlallah el Hedad Mihály. Személyéről nem sok ismeretünk van, de az 1902. évi sikeres arábiai lóvásárló expedíció útját megörökítő három fényképalbum szintén a gyűjtemény féltve őrzött műtárgya.104 Ebből és a Fadlallah által készített írásos beszámolóból kiderül a Bábolnára került tisztavérű arab lovak száma, fizikai állapota. Ez utóbbit azért fontos megemlíteni, mert éppen Ellinger Ede kamerájával készültek azok a felvételek, amelyek 1902-ben 91 Lt.sz. MMgM EF 2013.4.1. 92 Lt.sz. MMgM EF 10482.5. 93 Lt.sz. MMgM EF 2013.3.1. 94 Lt.sz. MMgM EF 190. 95 Lt.sz. MMgM EF 192. 96 Lt.sz. MMgM EF 179. 92 Lt.sz. MMgM EF 184. 98 Lt.sz. MMgM EF 178. "Lt.sz. MMgM EF 402. 100 Lt.sz. MMgM EF 10630. 101 Lt.sz. MMgM EF 10525. 102 Lt.sz. MMgM EF 7046. 103 Vasárnapi Újság, 44. évfolyam. 1897. 29. szám: 465-467. 104 Vörös Éva: Egy sivatagi lóvásárló expedíció fényképei. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1911— 1912. 2012. 165-183. 178
