Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Tóth-Barbalics Veronika: Az 1891. évi lóverseny-fogadási visszaélések és a turf megítélése a hazai sajtóban és politikai életben a századfordulón
elégtételt, nem volt reális. Amíg az egyesület vezetősége a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályain belül mozgott, autonóm módon dönthetett a szabályszegőkről, és a kitiltás tényének bármiféle kommentár nélküli közzétételével nem sértett törvényt. A mentelmi bizottság ebben a második esetben sem javasolta a mentelmi jog felfüggesztést, és a ház nem adta ki Batthyányi és Festeticset az igazságszolgáltatásnak.103 Maga az ügy sajtóbeli megszellőztetése azonban rosszul érintette a Lovaregylet vezetőit. További kutatást igényel annak tisztázása, hogy az 1891. évi botrány közrejátszott-e abban, hogy 1892-ben Festetics Tasziló gróf (átmenetileg) lemondott az lovaregyleti igazgatósági tagságáról.104 A támadások és kitiltások nem változtattak a fogadási kedven, a totalizator virágzott. 1885 és 1889 között a fogadások évenkénti száma két és félszeresére nőtt, az éves összegük pedig több mint kétszeresére (880 000 forintról 2 200 000 forintra).105 Ahogy Túli Andrea írja: „a fogadás több volt puszta anyagi haszonnál, szellemi örömélményt nyújtott és feledtette a mindennapok nyomasztó terhét”.106 A totalizator Lovaregylet általi kezelésének első öt évében a fogadók összesen több mint 6 700 000 forint értékben tettek téteket.107 A Magyar Lovaregylet totalizatőrből származó bevétele, amely 1891-ben 368 000 forint volt, 1899-ben már csaknem elérte a 480 000 forintot.108 Mindez szükségessé tette a már 1884-ben három kézi működtetésű Composteur-gépen megindult gépi fogadás fejlesztését. 1886-ban kerültek bevezetésre az elektronikus totalizator gépek, két évvel később már 49 volt használatban.109 Az 1897. évi tavaszi meeting alatt került sor az önműködő totalizator gépek üzembe helyezésére. A Franciaországból beszerezett gépek, amelyeket először az első osztályú helyeken állítottak fel, lehetővé tették, hogy a közönség a hely- és tétjegyeket azonos pénztárnál váltsa meg, továbbá jelezték az egyes lovakra kiadott jegyek darabszámát és végösszegét (ezáltal tájékoztattak a az aktuálisan várható nyereményről).110 1898 augusztusában a Lovaregylet közgyűlése újabb tíz totalizator gép vásárlása mellett döntött.111 A fogadási bevételek töretlen emelkedése lehetővé tette a versenydíjak emelését és bővítését. A városligeti lóversenyek és a totalizatőr-fogadás intézménye, habár működése nem volt mentes a negatív kísérőjelenségektől, összességében hozzájárult ahhoz, hogy Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1908-ban a telivértenyésztésről szólva megállapíthatta, hogy katonai lóanyag tekintetében Magyarország első a világon.112 103 Az 1901. október 24-ére hirdetett országgyűlés főrendiházának irományai. 1-17. köt. Pesti Könyvnyomda Rt., Budapest 1902-1905.2. köt. 91. sz. 51.; Az 1901. évi október 24-ére hirdetett országgyűlés főrendiházának naplója. 1-3. köt. Pesti Könyvnyomda Rt., Budapest 1902-1905.1. köt. 7. ülés (1902. ápr. 8.) 73. 104 Vadász- és Versenylap 36. (1892: 30. sz. [máj. 29.]) 262. Az 1895. március 22-i közgyűlésen már ismét részt vett. Jegyzőkönyv a Magyar Lovaregylet 1895. március 22-i közgyűléséről. MMgM AI 8182. 105 Halász S., 945. 106 Túli A., 123. 107 Halász S., 946. 108 Magyar Lovaregylet. 1891-ik évi beszámolás. MMgM AI 8182.; Magyar Lovaregylet. Évi jelentés ás számadások az egylet összes bevételei és kiadásai, ingó és ingatlan vagyonáról 1899. év végén. Pallas Rt., Budapest 1900. 109 Halász S., 946. 110 Betsey L., 406.; „Totalisateur gép” szócikk. In: A Pallas nagy lexikona. XVI. 286-287. 111 Jegyzőkönyv a Magyar Lovaregylet rendkívüli közgyűléséről. 1898. aug. 29. 2. pont. MMgM AI 8183. (Magyar Lovaregylet közgyűlési jegyzőkönyvei. 2. kötet, 1897-1906.) 112 Az 1906. évi május hó 19-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. 1-26. köt. Pesti Könyvnyomda Rt. 1906-1910. 18. köt. 327. ülés (1908. máj. 19.) 471. 167
