Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Tóth-Barbalics Veronika: Az 1891. évi lóverseny-fogadási visszaélések és a turf megítélése a hazai sajtóban és politikai életben a századfordulón
Festetics Tasziló nagy terjedelmű, mintegy 110 000 holdat kitevő birtokainak köszönhetően a főrendiházban örökös jogon is gyakorolhatta tagságát, ugyanakkor országnagyként (1895-ben főpohárnokmesteri, majd 1904-ben főudvarnokmesteri méltóságra nevezte ki az uralkodó) is tagja volt a háznak. A közgazdasági és közlekedési bizottság tagja volt, s bár a plénumon ő sem mutatott aktivitást, a főrendek körében nagy befolyással bírt. így történhetett, hogy az egyházpolitikai viták időszakában, a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslat főrendiházi leszavazását követően Ferenc József (közvetítő útján) felszólította, hogy hasson oda, hogy a mágnástársai közül „akik ellene szavaztak most ne szavazzanak, azok kik mellette szavaztak vagy pedig még nem szavaztak most megszavazzák a törvényt”.55 1896- ban elnyerte az Aranygyapjas Rendet, az uralkodó 1911-ben hercegi rangra emelte. Üchtritz Zsigmond báró (1846-1925) cseh és német származású család sarja volt, de apja az 1848-49-es szabadságharcban már a magyar seregben harcolt honvédtisztként. Üchtritz Zsigmond a család Veszprém megyei birtokán telepedett le, gazdálkodással foglalkozott. Bakonypölöskei ménese az onnan származó Achilles II. 1890. évi kék szalag győzelmét követően „másfél évtizedig a legnagyobb szerepet játszotta versenysportunkban”. Üchtritz Aristide Baltazzi 1914-ben bekövetkezett halálát követően éveken át a bécsi Jockey Club vezetője volt.56 1878-81, majd 1884-87 között a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselőjeként bekapcsolódott az országos politikai életbe. 1894-ben, amikor a Wekerle-kormánynak minden egyes támogató szavazatra nagy szüksége volt az egyházpolitikai törvényjavaslatok főrendiházi elfogadtatásához, a kormánypárt megbízható támaszaként nyert élethossziglani kinevezéssel főrendiházi tagságot.57 A főrendiházban a közgazdasági és közeledési bizottság tagja volt. A Nemzeti Casinóban választmányi tagként működött. Több évtizeden keresztül Magyarország egyik legnagyobb és legsikeresebb telivértenyésztője volt. Az első világháború kitörésekor eladta ménesét, versenyistállóját megszüntette.58 A Vadász- és Versenylap az 1890-es évek elején úgy vélekedett, hogy az egyletet „előkelő, szellemes, szakértő urak illetmények nélkül, ingyen igazgatják”, sőt „ha nincs pénz, sajátjokból nagy kölcsönöket adnak”, ezért elismerés és hála illeti őket.59 Hála helyett azonban bírálat érte őket. Mivel az igazgatóság felügyelte az egyesület verseny- és fogadási szabályainak betartását, döntött az azokat megszegő személyek elmarasztalásáról,60 ennélfogva az igazgatók voltak az egylettel szembeni kritikák társadalmi és társasági pozíciójuknál fogva feltűnő első számú célpontjai. A Vadász- és Versenylap 1891 novemberének elején úgy látta, hogy „mohó a kívánság egy nagyobb sportsman megbüntetésére”.61 Batthyányék kerülték a további konfliktust: az egylet közlönye ismételten hangsúlyozta, hogy „a versenyszabályok határain kívül eső, a büntető törvénykönyv szerint büntetendő cselekmény [...] nem konstatálta-55 Khuen-Héderváry Károly [?] gróf Festetics Tasziló grófnak. Zágráb, 1894. máj. 27. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: MNL OL) Festetics család keszthelyi levéltára. Festetics család. Festetics II. Tasziló iratai (P 253). 1. d. 1.1. A főrendiház 1894. június 21-i ülésen négy fős többséggel megszavazta a törvényjavaslatot. 56 Őszi K., 44-45. 57 Wekerle Sándor miniszterelnök felségfolyamodványa. 1894. jún. 10. 1894-1279/M. E. lelőhelye: MNL OL Miniszterelnökség. Központilag iktatott és irattározott iratok (K 26) 1893-2985. 314. cs. 58 Révai nagy lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. I-XXI. Révai testvérek Irodalmi Rt., Budapest 1911-1935. XVIII. 665. 59 A totalisateur. II. In: Vadász- és Versenylap 34. (1890: 11. sz. [márc. 15.]) 90-91. 60 A Magyar Lovaregylet módosított alapszabálya. 1888. máj. 19. MMgM AI 8182. 61 [Cím nélkül]. In: Vadász- és Versenylap 35. (1891: 69. sz. [nov. 8.]) 492. 159
