Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)
Tanulmányok - Fülöp Éva Mária: "Kedves Hazámfiai, mozdulni kell…" Egy elfeledett georgikoni: Angyalffy Mátyás András (1776-1839)
Ugyanezen kiadások/bevételek kimutatását megadta 1 hold árpával bevetett terület tisztajövedelme, továbbá zab, borsó, kukorica, kolompár, dohány termesztése esetében is. A MG azonban mindössze hat füzetet ért meg, s még 1832-ben megszűnt. A Közönséges baromorvosi könyv... 1836. A folyóirat kudarcát követően, 1836-ban bocsátotta ki Közönséges baromorvosi könyv, vagyis alapos és mégis könnyen érthető oktatás, melly szerint minden birtokos a marhája nyavalyáit legegyszerűbb és legolcsóbb módon... meggyógyíthatja című munkáját.354 A kötet „...tkp. [az] első magyar állatorvosi szakkönyv”.355 Ugyanezen évben lexikona első s egyetlennek maradt kötetében Básthy azt kívánta Angyalffynak, hogy „Sok számra teljenek még munkás évei!”356 A könyv azonban Angyalffy pályafutása hattyúdalának bizonyult, hiszen „A munkásságához képest jobb sorsa érdemes férfi nagy szegénységben halt el Pozsonyban, martius’ 17. 1839.’*57 A Jelenkor április 3-án rövid, négy és fél soros híradásban adta tudtul olvasóinak, hogy 63 éves korában, március 17-én elhunyt Angyalffy Mátyás, az akadémia levelező tagja, „ismert magyar és német gazdasági munkák írója, ...buzgó törekvéseinek épen meg nem felelő nyomasztó körülmények közt.”358 Később, a keszthelyi Gazdasági Tanintézet is úgy emlékezett meg „ezen jeles ember” haláláról, mint aki „nagy szükölködések közt” hunyt el.359 1846-ban az akadémiai emlékbeszédében Balásházy János egyrészt hálával emlékezett Angyalffy iránta tanúsított szívességére, másrészt kiemelte buzgóságát a közjó szolgálatában. Angyalffy elhivatottságát a bonum publicum előmenetele iránt sem „sanyarú szükségek által ostromlott léte”, sem a köz hidegsége és „mostoha részvétlensége” nem volt képes megingatni.360 „...Angyalffy Mátyás egyike volt azon buzgó honfiaknak, kik önjólétök’ föláldozásával is törekedtek azon tudományszakot mívelni, mellyet a’ nemzeti haladás nézetéből czélul tűztek.”361 354 Kiadta egy nagytapasztalású baromorvos. Kassa 1836. Balásházy 1834-re datálja kiadását, a Juhász-Kátéval együtt. Balásházy J.: Emlékbeszéd. 1846,84. 355 http://www. tudosportal. hu/egy.php ?id=7659 356 Básthy J.: Magyarok emléke. 1836, 233. 357 „Az academia’ elhunyt tagjairól. 33) Angyalffi Mátyás, levelező tag." M. Tud. Társ. Névkönyve 1840, 207. A közlést átvette: Balásházy J.: Emlékbeszéd. 1846, 85. 358 Jelenkor, Pest 1839. (ápr. 3. szerda) 27. sz. 359 Emlékkönyv... 1897,25. 360 Balásházy J.: Emlékbeszéd. 1846, 78. 361 Balásházy J.: Emlékbeszéd. 1846, 85. 103
