Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2013-2015 (Budapest, 2015)

Tanulmányok - Kőrösi Andrea: Fosszilis őstulok a keceli tőzegtelepről

Fosszilis őstulok (Bos primigenius Boj.) a keceli tőzegtelepről KÖRÖSI ANDREA BEVEZETÉS A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Állatcsont-gyűjteményében található egy jó állapotú, majdnem ép, fosszilis őstulokkoponya és combcsont. A leletek 1972- ben kerültek a Múzeumba. Kecelről, a tőzegtelep kitermelése során került elő egy jobb oldali combcsonttal (femur) együtt. Abban az időszakban más múze­umok gyűjteményei is gyarapodtak1 a Tiszából előkerült fosszilis leletekkel. A koponya majdnem ép, de hiányzik a jobb oldali szarvcsap, a bal oldali maxilla töredékes, és hiányoznak a fogak is, az M2/3 kivételével. A koponya kiegészí­tésre került a bal oldali szarvcsapról készített jobb oldali szarvcsap-másolattal. A koponya sötétbarna-fekete színezetű, sztratigráfiai kora ismeretlen. A lelet jelentősége, hogy Magyarországon a különböző történelmi korokban jelentős számban élő, majd a 10. századra kihalt őstuloknak csak kevés viszonylag ép koponyájával rendelkezünk. Az eddig ismert koponyaleletek nagy része töre­dékes, főként a homlokcsont és/vagy a szarvcsapok területéről került ki. Eddig a Magyarországon előkerült és közzétett, viszonylag ép koponyák száma 6. Fontos adatot képvisel az előkerült combcsont, mely segít meghatározni az állat testmé­retét és nemét. A combcsont hossza 461,5 mm.2 Az ebből számolt marmagassága3 1491 mm, mely a nagybajomi és a korai holocén4 őstulok mérettartományába esik. Neme ez alapján bika. AZ ŐSTULOKKOPONYA OSZTEOLÓGIAI LEÍRÁSA A koponya leírása C. Grigson5 és saját munkám6 alapján történt. Felülnézet (Kép 1): A koponya pentagonoid alakú. A fejéi közepesen széles, egyenes. A szarvcsapok a homlokcsont hátsó részéből indulnak, először oldalirányba, majd előre fordul-1 Bökönyi Sándor: Aurochs (Bos primigenius Boj.) remains from the Őrjeg peat-bogs between the Danube and Tisza rivers, őstulok (Bos primigenius Boj.) leletek az Őrjeg tőzeglápjaiban. Cumania I. Archeológia Kecskemét 1972. 17-56. (A továbbiakban: Bökönyi 1972.) Vörös István: An aurochs (Bos primigenius Boj.) skeleton from the mesolithic peat­bogs at Kecel-Rózsaberek. Folia Arch.38. Budapest 1987. 65-88. (A továbbiakban: Vörös 1987.) 2 Legnagyobb hossza: 461,5 mm; caputfemoritól mért hossza: 429,2; prox. epi. szélessége: 158, mélysége: 97,6; diaph. szélessége: 50,3, mélysége: 54,2, dist. epi szélessége: 131,2, mélysége: 129,3 mm. 3 Matolcsi János: Historische Erforschung der Körpergrösse des Rindesauf Grund von ungarischen Knochenmaterial. Zeitschriftfür Tierzüchtung und Züchtungsbiologie. Band 87. Heft 2. Hamburg 1970. 89-137. 4 Jánossy - Vörös 1981. 91.; Vörös 1987. 80. 5 Grigson, Caroline: The craniology and relationships of four species of Bos. 1. Basic craniology: Bos taurus and its absolute size. Journal of Archaeological Science 1. London 1974. 353-379. Grigson, Caroline: The craniology and relationships of four species of Bos. 2. Basic craniology: Bos taurus L. Proportions and angles. Journal of Archaeological Science 2. London 1975.109-128. Grigson, Caroline: The craniology and relationships of four species of Bos. 3. Basic craniology: Bos taurus L. sagittal profiles and other non-measurable characters. Journal of Archaeological Science 3. London 1976.115-136. 6 Körösi Andrea: A magyar szürke marha kraniometriai jellemzése. Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 11. Budapest 2008. (A továbbiakban: Körösi 2008.) 9

Next

/
Thumbnails
Contents