Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Beck Tibor: A szőlő és a bor jelentősége a katolicizmusban és hozzá kapcsolódó néphitben

bort a korabeli gyógyászatban fertőtlenítésre is használták: „Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte’- olvashatjuk Lukács evangéliumában/'

A bor kétarcúsága az Újszövetségben is megjelenik. Erre utal Jézus egyik utolsó cselekedete. Közvetlenül a keresztre feszítés előtt mirhával kevert, kábító hatású bort akartak adni neki. Krisztus ezt elutasította, mert szenvedését teljes tudatossággal akarta vállalni.* 12

A bor az Utolsó Vacsora során tett szert a legnagyobb szakrális jelentőségre. Az Utolsó Vacsora szimbolikájában és valóságában, a vacsora során alapított Oltáriszentségben a bor - a kenyér mellett lényegi szerepet játszik. Krisztus az evangéliumok tanúságtétele szerint a következő szavakkal vonta be a bort az Oltáriszentség alapításába: „Aztán fogta a kelyhet, hálát adott, és ezekkel a szavakkal nyújtotta nekik: „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára” 13„Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik. Mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt: "Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik.”14 15 „Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet is, és azt mondta: Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amelyet értetek kiontanak.”13

Jézus így fejezte be az Eucharisztia megalapítását: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.”16

A katolicizmusban az Oltáriszentség tisztelete központi helyet foglal el, s benne a bor szerepe megkerülhetetlen. „Áldott vagy, Urunk, mindenség Istene, mert a Te bőkezűségedből kaptuk a kenyeret! Fölajánljuk Neked, mint a föld termését és az emberi munka gyümölcsét. Ebből lesz számunkra az Élet Kenyere. Áldott vagy, Urunk, mindenség Istene, mert a Te bőkezűségedből kaptuk a bort. Fölajánljuk Neked, minta szőlőtő termését és az emberi munka gyümölcsét. Ebből lesz számunkra a Lélek Itala.” A. szentmise felajánlási imádsága egyértelművé teszi a bor szerepét a legfontosabb keresztény misztériumban, az Eucharisztiában.

A Katolikus Egyház tanítása szerint az Eucharisztia (Oltáriszentség) az Úr Jézus Testének és Vérének áldozata, melyet azért alapított, hogy jelenvalóvá tegye az időben, egészen az Ő eljöveteléig a Kereszt áldozatát, és ezzel Egyházára bízta halálának és föltámadásának emlékezetét. Az Oltáriszentség az egység jele, a szeretet köteléke; a húsvéti lakoma, melyben a hívek Krisztust veszik, lelkűk betelik kegyelemmel és megkapják az örök élet zálogát. Az Eucharisztiát az Úr Jézus Nagycsütörtökön alapította, azon az éjszakán, amelyen elárultatott miközben apostolaival ünnepelte az Utolsó Vacsorát. Az alapítás úgy történt, hogy miután összegyűjtötte apostolait egy emeleti terembe, kezébe vette a kenyeret, megtörte és odaadta nekik. Ezután a következőket mondotta: „Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely értetek adatik.” Majd - a már idézett szavakkal - a bort is az Eucharisztia alapjává tette. A katolikus hit szerint az Eucharisztia az egész keresztény élet forrása és csúcsa, mert Isten a hívőket megszentelő tevékenysége és a hívők iránta való tisztelete az Eucharisztiában éri el csúcspontját.

“ Újszövetség, Lukács evangéliuma (10, 34)

12 Újszövetség, Márk evangéliuma (15, 23)

13 Újszövetség Máté evangéliuma (26, 27)

14 Újszövetség Márk evangéliuma (14, 23 - 24)

15 Újszövetség, Lukács evangéliuma (22,20)

16 Újszövetség, Lukács evangéliuma (22,19)

203