Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Nagy Ágota: A Pannonhalmi Maggyűjtemény
embertani gyűjtemények egyaránt ide tartoznak. A maggyűjtemények a növénytani gyűjtemények részét képezik, általában herbáriumokkal és termésmintákkal együtt fordulnak elő. A magvak, feladatukból eredően felépítésüknél fogva a legellenállóbb, legidőtállóbb, ezáltal a legtovább fennmaradó növényi részek. A növények jellegzetes tulajdonságainak megőrzésére és továbbvitelére hivatottak. A természettudomány kutatásával, oktatásával párhuzamosan azok segédanyagaképpen születtek meg a maggyűjtemények. Valószínűleg a pannonhalmi gyűjtemény keletkezésének ideje előtt is voltak már ilyenek, de a korai gyűjtemények közül valóságos, máig kézzelfogható nyoma ismereteink szerint csak ennek van. A kortárs gyűjtemények között találhatnánk például Wilckens Henrik Dávidnak (1763-1832), a magyarországi erdészeti felsőoktatás megteremtőjének rügy-, lomb, virág- és maggyűjteményét is. Wilckens előadásainak csupán a hallgatók által lejegyzett anyaga maradt fenn, de ebben tökéletesen nyomon követhetők a profeszszor e témakörre vonatkozó gondolatai. Ennek egyik legérzékletesebb kifejezését a „Forstkunde” címet viselő írásban, azaz az egyik hallgató, Nedeczey Ferenc jegyzetének mottójában találjuk: „E nuce fit corylus, ex glande ardua quercus. Exiguum nihil esse putes, quod crescere possit.” - Magból lesz a mogyoró, makkból a büszke égretörő tölgy. Jelentéktelen semminek hinnéd, mi fává terebélyesedik később.3 Mint a budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás igazgatója, ugyancsak jelentős, háromezer fajt tartalmazó gyűjteményt hozott létre Czakó Kálmán (1843-1895) orvos és botanikus is. Elsősorban a főváros környéke növényzetének és a Tátra flórájának vizsgálata tartozott kutatási körébe, így eleinte a gyűjteményében fellelhető magvak is főleg e körből származhattak. Később kiegészültek a vetőmag vizsgálati anyagokkal is, például az 1894. évi jelentés szerint 14244 magmintát vizsgált az intézet.4 A speciális, szűkebb területre vonatkozó gyűjtemények körébe sorolható „A magyar búza gyommagvai” címmel 1936-ban, több példányban is elkészített szemléltető anyag, mely kis fiolákba rendezve 120 féle gyommagvat tartalmaz.5 A Zsák Zoltán és Gerhardt Guidó által összeállított gyűjtemény egyik példánya a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Archeobotanikai Gyűjteményét is gazdagítja. Az 1988- ban megnyílt, és több mint egy évtizeden át nyitva tartó gabona-termesztéstörténeti állandó kiállításban ez a gyűjtemény is szerepelt. A növénytan, növényrendszertan oktatása, s a hallgatók általi elsajátítása napjainkban sem nélkülözheti a magvak szerepének, a maggyűjtemények fontosságának ismeretét. Egyetlen példát kiragadva a sok közül, a szombathelyi biológia szakos hallgatók a növényrendszertani gyakorlatok alkalmával napjainkban egy félév során két ízben is e témával foglalkoznak a következő órák keretében: ♦ Magvak és magértékű termések mint genetikai tartalékanyagok. Magvak tárolása, aktív és bázis-gyűjtemények ♦ Maggyűjtemények és magbankok. Magcsere kiadványok (Index Seminum)6 3 Oroszi Sándor: Wilckens Henrik Dávid. In: Magyar Agrártörténeti Életrajzok R-Zs. Szerk. Für Lajos és Pintér János. Bp. 1989. 645-647. 4 Fülöp Éva Mária: Czakó Kálmán. In: Magyar Agrártörténeti Életrajzok А-H. Szerk. Für Lajos és Pintér János. Bp. 1987. 293-295. 5 W. Nagy Ágota: Zsák Zoltán. In: Magyar Agrártörténeti Életrajzok R-Zs. Szerk. Für Lajos és Pintér János. Bp. 1989. 677-680. 6 http://www.bdf.hu/Build/Qualification/Targy.aspx?TargyKod=BANBI3324&ModulID=17 (megtekintve: 2011. augusztus 2.) 86
