Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Csoma Zsigmond: Az első magyar nyelvű, erdélyi református lelkész által írt kertészeti szakkönyv (1669)
Az első magyar nyelvű, erdélyi református lelkész által írt kertészeti szakkönyv (1669)* 1 CSOMA ZSIGMOND A16-17. században Erdély ugyan még a késő reneszánsz, az ún. „virágos reneszánsz” éveit élte, de mindezt a hagyomány tiszteletében és fogságában. A modern fejlődés ugyanis a kertészeti szakirodalom tekintetében is még pár évtizedig váratott magára. Nadányi kertészeti szakkönyvfordítása is ezt mutatja. (Kőrös-nadányi) Nadányi János (1643-1707) református lelkész és tanár volt, 1643 körül Kőrös-Nadányban (Békés vm.) született és nagybátyja, Nadányi Miklós nógrádi főkapitány segítségével és támogatásával a leideni egyetemen tanult és 1658-ban Utrechtben jogot hallgatott. Erdélybe visszaérkezve tanár lett 1666-ban a nagyenyedi kollégiumban, a zsidó nyelvet és a logikát tanította. Tanítványai azonban nem voltak elégedettek vele durva bánásmódja és állítólagos hanyagsága miatt. Ideges természete tovább űzte. 1671-ben Nagyváradon lett tanár, majd 1703-ban Nagybajomba ment lelkésznek. Nagy szegénységben halt meg 1707-ben.2 3 4 5 Nadányi János magyar nyelvű kertészeti, kerti virágokkal foglalkozó könyvfordítása 1669-ben jelent meg. A reneszánsz időszakban született kertészeti és orvosi kert témájú könyveket és szerzőket fordította magyarra. Ezt feladatul Bornemisza Anna fejedelemnétől, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem feleségétől kapta, akinek rokona is volt. Nyugat-európai diák korában nem érdeklődött a kertészet, illetve a természettudományok iránt, elsősorban a történeti és a teológiai munkák érdekelték. Mindezt be is vallotta a kertészeti könyve előszavában, hogy a németországi tartózkodása idején nem az volt a célja, hogy a kertészet tudományában elmerül1 Nadányi János erdélyi református lelkész kevésbé ismert kertészeti szakkönyve: Nadányi János: Kerti dolgoknak leirá/a. Négy könyvekben rendeden bé-foglaltatott: Mellyek kol'zzucl az első1' A KERTEKNEK Gondvi/elését, éke/itését, és /ok rend-béli titkait mutattya ekénkben: az harmadik kerti holmiknek orvos ha/znait rendre Írja ki: a negyedik a kerti holmiknek parajoknak, gyökereknek, gyucmoclcsoeknek,/zoeloeknek, bornak és hu/nak gyoenyoerueséges állapotban meg-tartá/oknak módgyát fejtegeti. Magyarrá penig fordittattak és /ok helyeken továbra-is értelmesebben magyaráztattak. Kolozsvár 1669. Technikai okokból az „ö” és „ü” értelmű „o" és felette „e", illetve „u” és felette „e” betű helyett „oe” és „ue” karaktert, ugyanúgy, mint a hosszú „s" helyett „/' betűt használok, jelezve az eredeti szöveg betűhasználatát. 2 Főbb munkái: 1. Disputatio Juridica De Jure Belli. Quam annexis Favente Deo Ter Opt. Max. Sub Praesidio... Pauli Voet... in ill. Academia Rheno-Trajectensi... Publice eruditorum disquisitioni subjicit... Ad diem 30. Junii... Traj. ad Rhenum. MDCLVIII. 2. Disputatio Juridica De Justitia et Jure Nona. Quae est de Principum Constitutionibus. Quas... Sub Praesidio... Pauli Voet... Publice ventilandam proponit... Ad diem 8 Decembris... Ultrajecti. MDCLVIII. 3. Disputatio Juridica De Jure Pacis, Quam... Sub Praesidio... Alberti Russi... Publicae eruditorum disquisitioni subiicit... Die 17. Januarij... Lvgdvni Batavorum, 1660. 4. Florus Hungaricus. Sive Rerum Hungaricarum Ab ipso exordio ad Ignatium Leopoldum deductarum Compendium... Amstelodami, MDCLXIII. Ez a történeti munkája tette ismertté a nevét, ami angol fordításban is megjelent. A 17. századi magyar historiográfia külhoni vonulatát Inchofer Menyhért, Nadányi János és Otrokocsi Fóris Ferenc alkotta. Nyugat-Európában olyan törekvések fogalmazódtak meg ekkor, amelyek az eddig elszigetelt történetírást szervessé és egyetemessé tették, a mai értelemben vett tudományos módszerek kidolgozásával. A kutatás tárgyában, mikéntjében gyökeres fordulat állt be: a humanisták politikatörténeti iránya helyébe ugyanis a szigorú forráskritikán alapuló egyháztörténet lépett. A reformáció nagy fegyverténye az eredeti kútfők programszerű felkutatása és alapos bírálata volt, mert így a skolasztikus tekintélytiszteletet száműzték a tudomány eszköztárából. 5. Kerti dolgoknak le-irása. Négy könyvekben rendessen bé-foglaltatott... Colosvarot 1669. 77
