Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Takáts Rózsa: Céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II. Iratok

csétek szerepelnek, illetve kapitányi hivatalok bélyegzőlenyomatai. Ezek legtöbbje olvashatatlanra kopott. Viszonylag épen maradt pecsét látható Rohonc „Molnár és pék czéhpecsétje 18 [...]” felirattal az 1849. március 30. és 1849. augusztus 26-iki bejegyzés után.

Tartalom: Frantz Fritz, Neumarktban született,12916 éves, kicsi termetű, kerekarcú, barna szemű, bajusztalan, rendes homlokú és szájú, írástudatlan molnárlegény vándorlókönyve. A címlap előtti bejegyzés szerint a könyvecske „duplikátum”.

1843-ban indul a bejegyzés, június 20-án állítja ki a Rettenbach-i céhmester.130 Majd a molnárlegény Borostyánkőn láttamoztatja,131 s 1844 februárjáig, 24 hetet Máriaföldén dolgozik.132 1844 szeptemberében Günstben (Kőszeg) jelentkezik, majd egy 1845. novemberi, soproni bejegyzés után 1846 januárjában Bettelsdorfban kap igazolást.133 1846. januárban a soproni várkapitány bejegyzése szerint Kőszegre utazik, majd pár hónapot Siklóson tölt. Varason (Szentgotthárd) írják be a következő bejegyzést, de munkát legközelebb Kőszegen kap, ahol 15 hétig dolgozik. A további bejegyzések szerint később is sokat tartózkodik Kőszegen, majd Lukácsházán, Szombathelyen (Steinamanger), Szentgotthárdon, Sopronban, sőt megfordul Feistritzben, Rechnitzen,134 sőt eljut Stotten és Schilding környékére az 1850-es években. Az utolsó bejegyzést 48 heti munkája után, 1856 februárjában tették „Marckt Neckenmarkt”-ban.135

A kőszegi molnár céh 1726-ban kapott a városi tanácstól kiváltságlevelet, s a Céhkataszter adatai szerint királyi privilégiuma nem volt. Eredeti szabadalomlevele és céhládája is a kőszegi Jurisics Miklós Múzeumban található.

FÜGGELÉK

MMgM. AI. 951.

Pápai gombkötő céh privilégiuma (1676, a végén bejegyzések 1795-ig)

(A céhlevél teljes szövege)136

My Galanthay Groff Esterhass Ferencz Frakno Varának Örőkes Ura Szentelt Vitéz, Szala, Somogy Varmegyieknek feő Ispanya, Chaszár és Koronás Király Urunk eö Feölsége Tanacsa

129 Feltehetően Neumarkt an der Raab, A. (Farkasdifalva).

130 Rettenbach=Mencsér, Kőszegi járás, ma Bernstein, A. településrésze. Borostyánkő mezőváros és vár az 1840-es években Batthyány-birtok volt.

131 Ma Bernstein, A.

132 Mariasdorf, Vas megye, Felsőőri járás, ma: Mariasdorf, A.

133 Bettelsdorf=Petőfalva, Sopron vm. Nagymartoni járás, ma: Pöttelsdorf, A.

134 Rechnitz=Rohonc, ma: Rechnitz, A.

135 Neckenmarkt=Sopronnyék, Sopron megye, Soproni járás, ma: Neckenmarkt, A.

136 A közlés betűhüségre törekszik. Az 1-3. oldal és a 13. oldal egy kéz (a 3. oldalon, a szövegben jelölt helyen, későbbi betoldás), a 4-12. oldal más kéz írása. A 14-22. oldalakon céhmesterek eltérő bejegyzései.

Bak Borbála: A 16-18. századi, magyar nyelvű források kiadásának kérdései. Ajánlás a magyar nyelvű források közreadásához. In: Fons. VII. évf. 2000.1. szám. 91-137. figyelembe vételével a bekezdések, a központozás, a kis- és nagybetűk az eredeti szerint, a szavak egybe- és különírása szintén az eredetit követi. A következetes abbreviatúra-használat miatt azokat (külön jelzés nélkül) feloldottuk a szövegben (Inl = Isteni; Mesterekk = mestereknek; Urakk = Uraknak; Varosbá = Varosban, ünepekre = ünnepekre). Megfigyelhetők a terjedelmesebb szövegrészben a következetes hangzójelölések. Általában az ó helyett ő-t, ő helyett ű-t, v helyett u-t, szóvégi i helyett j-t írt. Előfordul, hogy az i helyett у-t, a gy és ny esetében az у fölött egy pontot használt, utóbbit nem jelöltük. Az értelemzavaró írásmóddal írt szavak jelentése jegyzetben megadva.

61