Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Takáts Rózsa: Céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II. Iratok

1832. október 28-án 2 hetet igazol neki Magyarosi József tordai atyamester.

1833 novemberében egy év és két hétről kap igazolást Marosvásárhelyen Nagy

József Fő Céhmestertől.

1833. november 11-én láttamozás Erszényes József Senátor és Polizey Directortól „Nagyenyedre leendő menetelés jelentvén.”

1834. január 6-án Lúgoson egy hónap 2 hetet igazol neki Kollarik Pál tímár mester.

Január 7-i beírás szerint tovább utazik Temesvárra, 1834. január 10-én Csákován láttamozzák, majd Nagybecskerekre megy, ahol február 10-én két hétről igazolást kap.

Február 15-én indul Nagybecskerekről Temesvárra, majd a beírás szerint Lippáról Dévára indul még e hó 19-én. 1834. március 4-én Fogarasra érkezik és itt 2 hetet dolgozik.

1834. április 14-én indul Kolozsvárra, ahol 1834. május 9-ig dolgozik 3 hetet. Innen Nagyváradra megy és innen 1834 szeptemberében indul tovább, miután 3 hónap és 20 napot dolgozott. (A nagyváradi céhpecsét ugyanolyan, mint a debreceni.)

Ezután visszatér Debrecenbe, a következő bejegyzés 1836. április 23-án kelt és igazolja, hogy itt „egy év és 32 hetet dítséretesen dolgozott”. Varga Balázs Fő czéhmester, Ifj. Csurka Mihály 2-ik Czéh mester és Tőkés István hites jegyző aláírásával.

Az utolsó bejegyzés 1841. január 8-i, mely szó szerint így szól:

„Hogy ezen betsületes Ifiú Tímár Legén Somodi Jósef a mi Privilegizált Tímár Czéhünknél és pediglen Csech Paál Úrnál Négy évig és 32 Hetekig munkában lévén, mell idők lefolása alatt magát betsületessen viselte légyen, Melről is bizonságot tészünk szokott Czéhünk Petsétjével megerősítve. Költ Pesten Fő Czéh Mester Csech Paál Úr, A1 Czéh Mester Júfejő Ferentz úr, Atya Mester Varga János úr, Czéh Jedző Dobronyi Adalbert.”

A könyvecske végén valamilyen vegyszer összeállítási receptje, 4 sornyi, kézzel beírva.

A debreceni tímár céh igen gazdag forrásanyaggal rendelkezik. 1599-ben kelt szabadalomlevelének eredeti példánya több, későbbi másolatával és a céh nagyszámú működési iratával együtt megtalálható a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. A Déri Múzeum érdekes tárgyi anyagot,127 a Debreceni Refomátus Gyűjtemény és az Országos Levéltár szintén több iratot őriz.

2. Molnárlegény vándorló könyve (1843-1856 - Kőszeg, Vas, Sopron vm.)

AI. 4123. leltári szám.128

10,5 X 17 cm, 48 számozott lap. Kemény borítású könyvecske, nyomtatott és kézírásos. Német és magyar nyelvű. A könyvet 1840-ben nyomtatták Kőszegen, „találhatni Zsák Móritz polg. Könyvkötőnél. 1840” és a címlap előtt viaszba nyomott pecsét fűzi egybe, melyen a „Dominii Pernstein” kancelláriai hivatala körirat olvasható ki. Több bejegyzés végén molnármesterek vörös viasz gyűrűspecsétjei, és néhol céhpe-127 Pecsétnyomó 1878, pecsétnyomó év n., legények ládája 1811, fémkanna 1719, egyéb edény 4 db, helyfoglalási nyíl 1852, hitelesítőjegy év.n., egyéb adománytárgy 1850. (Céhkataszter alapján).

128 1965-ben, vétel útján került a múzeumba. Céhkataszter II. 109. - mészáros vándorkönyvként szerepel (!)

60