Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Tanulmányok - Takáts Rózsa: Céhes kézműipar forrásai a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban II. Iratok

Czéh-Comissárius Sárközy Sándor Fő-Czéh Mester Molnár János Atya-Mester Ns. Gazits István Kézírásos megjegyzés:

Hogy ezen betsületes [...] Vetsei László,

Kots Balás Úrnál mint Ketskeméti Ché filiárissánál kitöltvén közben már [...] adjuk ezen Levelet

A kecskeméti szíjgyártó céh legkorábbi szabadalmát a Bars megyei Oszlányból vette át. Kelt: 1718-ban, kihirdetve: 1724-ben.103

13. Jobbágy molnár mester elbocsátó levele (1847 - Lajtafalu, Moson vm.)

AI. 9543. leltári szám.104

25 X 39 cm, 2 lap. Viaszpecséttel. Magyar nyelvű.

Tartalom: Elbocsájtó levél Ziczelsberger Lipót jobbágy, molnár mester részére a Lajtafalvi uradalom részéről.105 Lajtafalva, 1847. május. 20.

„47 Ügyészi hivatali szám. Elbocsájtó levél, hogy Ziczelsberger Leopold eddigi Tekintetes Lajtafalusi Uradalom Lajtafalusi mezővárosának jobbágya, és molnár mestere az itten tartott lakása ideje alatt példás magaviseletével, munkássággal, ’s rendes élelmezései élt vala, és hogy ellene soha semmi nemű panasz nem tétetett ezennel megbizonyittatik. - Ennél fogva kívánt költözkedése tekintetéből a’ szükséges engedelem ezen T. Uradalom részéről is megadatik. - Költ Lajtafalván Május hó 20ik napján 1847. Króncz János uradalmi ügyész”.

„Sigillum Dominii Lajthafalu” feliratú, ép viaszpecsét.106

14. Molnár céh tanulólevele107 (1858 - Somorja,108 Pozsony vm.)

AI. 5137. leltári szám.109

54 X 45 cm, 1 lap. Nyomtatott, díszes keretezéssel. Fejlécében indák között a Madonna alakja mellett kétoldalt a faragómolnár eszközei (malomkerék, malomvas, ácsszekerce). Lent a díszes keret alatt: „Előbb Schmidféle Könyvnyomdában, sétatér

103 MOL. A 72-N. 100. (1718) (Trostovszky G„ 315.)

104 Céhkataszterben nem szerepel. 1998. évi leltározás, antikvár vétel.

105 Lajtafalu (ma Potzneusiedl, A.) mezőváros Moson vármegyében, Ausztria szélén a Lajta mellett, regényes vidéken, 600 kath., 36 ágostai, 3 zsidó lak., kath. fiókegyházzal, csinos urasági kastélylyal, 2 vízimalommal. Batthyány-birtokközpont. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, Pest 1851.)

106 A Batthyány-címerrel a közepén. (A fészkében fiait vérével tápláló pelikánnal és a sziklafalból kiugró, aranymarkolatú kivont kardot ferdén tartó, jobbra fordult arany oroszlánnal.)

107 A dokumentum képét lásd a Magyar Mezőgazdasági Múzeum honlapján. http://www.mezogazdasagimuzeum. hu/upload/gallery_files/3/5.jpg

108 Somorja (ma Samorín, SÍ.) nevét egy ott állt, középkori Mária-kegyhelyről kapta, s elnevezése a Sancta Maria zu Samaria formából egyszerűsödött. Egykor Duna menti szabad királyi város volt, pallosjoggal (városi kiváltságait 1405- ben Zsigmond királytól kapta).

109 Céhkataszter II. 63.1965. nov. 5-én leltározva. Vétel.

54