Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Széchenyi-Emlékülés - Beck Tibor: Fél évszázad a magyar gazdaközönség szolgálatában: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tevékenységének első öt évtizede (1830-1880)
Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen” Széchenyi István Fél évszázad a magyar gazdaközönség szolgálatában: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tevékenységének első öt évtizede (1830-1880) BECK TIBOR Széchenyi István gróf egyik legelső és talán egyik legnagyobb társadalmi hatású kezdeményezése az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megalapítása volt, amely 1830-ban történt megalakulásától a második világháborút követő feloszlatásáig számos nagyszerű kezdeményezéssel segítette elő a magyar gazdaság fejlődését, európai színvonalra emelését.1 2 Az egyesület megalapításának előzménye az 1825-1827. évi pozsonyi országgyűlés időszakára nyúlik vissza, amikor Széchenyi István gróf, valamint Eszterházy Mihály gróf, és Wesselényi Miklós báró ezt az ideát először vetette fel. Ennek nyomán jött létre először a Pályafuttatási Társaság, majd 1830-ban a Magyarországi Állattenyésztő Társaság, mely társadalmi szervezetek az Országos Magyar Gazdasági Egylet közvetlen szervezeti előzményeinek tekinthetők. A társaság első, ideiglenes elnöke maga Széchenyi István gróf volt, helyét 1831-ben Orzy Lőrinc báró, majd 1832-ben Keglevics László gróf vette át. Az első állatkiállítást 1830. június 6-án rendezték meg, ahol a lóversennyel egybekötött lókiállításon túl szarvasmarhákat és juhokat is megtekinthettek a látogatók. Az alapítók azon célja, hogy az Állattenyésztő Társaságot egy országos szintű általános egyesületté alakítsák át, már ekkor is tetten érhető volt. „Az Állattenyésztő Társaság sikere és állandósága tehát egyedül a hazafiak részvételétől függ, mely ha tovább is meggyökeresülhet, idővel még hasznosabb és az egész ország széles mezejére kiterjedő intézet válhat belőle.”1 A társaság alapszabályát, melyet 1832 májusában a társaság közgyűlése elfogadott, Andrássy György gróf titkár dolgozta ki és fogalmazta meg. 1 Az egyesület, a szabad és egyenlő személyek meghatározott célra alakult önkéntes társulása, tulajdonképpen a modern polgári társadalom ideális politikai formájának, a köztársaságnak helyi szinten történő megvalósulása. Az egyesületben a célokat, a tagok jogait és kötelességeit, a működési mechanizmust, a vezetők választását és rendszeres elszámoltatását közösen megalkotott alapszabály rögzíti. Formális, tradíciókat alkot, és erősíti a tagok polgári öntudatát. Fejlődése a társadalom polgáriasultságát feltételezi, egyben a polgári társadalom megszerveződésének egyik legfontosabb formája. Az egyesületek kibontakozását a jogrend, a joggyakorlat határozta meg. A kiegyezés után az immár alkotmányos államhatalom, bár biztosította magának a politikai, munkás- és nemzetiségi egyesületek esetében a beavatkozási lehetőségeket, általában nem állított akadályokat az egyesületalapítás elé. Ennek következtében tizenegy év alatt (1867-1878 között) az egyesületek száma Magyarországon csaknem megnégyszereződött. 2 Gyepkönyv, 1830. 67. idézi: Gazdasági egyesületek monográfiái, Budapest 1896. 5. 283
