Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Múzeumpedagógia, múzeummetodika, múzeumi kommunikáció - Kovács-Juhász Gabriella: A Vajdahunyadvár épülete, mint kiállítási "tárgy"
aktív színtere a város kulturális életének, itt kerül megrendezésre minden évben a „Múzeumok Majálisa”.13 A Magyar Nemzeti Múzeum mindenképpen egyedülálló a tekintetben, hogy a magyarság számos jelentős alakját felvonultató, szoborparkhoz is hasonlítható kerttel rendelkezik. A Múzeumban állandó jelleggel kérhető tematikus tárlatvezetés mind az épületről, annak történetéről, mind pedig a Múzeumkertről. Elsősorban a felnőtt korosztály a célcsoport, de a múzeumpedagógiai munkát is végző tárlatvezetők a gyermek- és fiatalkorú látogatói igényekhez is igazítani tudják a vezetés jellegét és menetét. ♦ Az Iparművészeti Múzem palotája a magyar szecessziós építészet remekművének tekinthető, amely megint csak a Vajdahunyadvárral szinte egyidőben, 1893 és 1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Lechner oly módon tette különlegessé ezt az épületet, hogy egyaránt merített a keleti, a nyugati, valamint a magyar népi művészetből. Az európai szecesszió kiemelkedő épületének számító palota megoldásai különlegesek: kívülről hatalmas, színes kupola díszíti az épületet, míg belül keleti pompát idéző architektúra, továbbá kétszintű árkádsorral övezett nagy üvegcsarnok fogadja a látogatót. Az épület magyaros ornamentikával gazdagon díszített külső-belső kerámiaburkolatát és tetőzetét a világhírű pécsi Zsolnay-gyár állította elő.14 A mérnöki bravúr és a kultúrák ötvözésének kiváló példájául szolgáló épületet a millenniumi rendezvények záróakkordjaként I. Ferenc József király avatta fel 1896. október 25-én. Az Iparművészeti Múzeum tárlatvezetései között - részletezés nélkül - említi az ún. épület-bemutató sétát, mely körülbelül 60 perces időtartamú. • A budapesti Hadtörténeti Levéltárban a magyar hadtörténelmi emlékekkel együtt gyűjtött muzeális tárgyakból jött létre a Hadtörténeti Múzeum 1918-ban. 1922-től önállósult az intézmény, de önálló múzeumi épületet később kapott. Az 1847-ben klasszicista stílusban épült Ferdinánd majd Nádor laktanya nyugati szárnyát 1926-tól alakították át Hadimúzeum céljára. Majd az 1920-as évek végén, illetve az 1930-as években költöztek be. Az átalakított épület mindmáig megőrizte katonás jellegét, így a Hadtörténeti Intézet és Múzeum otthona is a magyar történelem sorsfordító eseményeinek, a Magyar Nemzeti Galériának otthont adó Budavári Palotához hasonlóan. A nagyméretű kétemeletes épületszárnyaknak a Kapisztrán tér felé néző része megőrizte eredeti klasszicista arculatát, míg a Tóth Árpád sétányra (Bástya sétány) néző nyugati és a Lovas sétányra néző északi homlokzatokat átalakították. A helyszínrajz adatai szerint a tér északi oldalán, 1827-34 között már felépült Kinmach Lajos építőmester kétemeletes klasszicista lakóháza. A nyugati határfalhoz csatlakozik a kaszárnya déli szárnya, a mai Hadtörténelmi Intézet és Múzeum és a Hadtörténelmi Levéltár. A kaszárnya nyugati szárnya, a mai Hadtörténelmi Múzeum homlokzatával a Tóth Árpád sétányra néz, rövidebb keleti homlokzatával zárja le az így kialakult Kapisztrán teret. A régi kaszárnya lebontása után a tér jelentősen bővült, és akkor nyerte el mai zárt alakját. A teret később Garnizon térnek, majd Nádor térnek nevezték, a Kapisztrán szobornak a téren 1922-ben történt felállítása óta pedig Kapisztrán térnek hívják.15 A nagyméretű kaszárnyaépület építése 13 http://www.hnm.hu/hu/magun/mag_eptort.html [Az oldal megtekintésének időpontja: 2011.09.15.] 14 http://www.imm.hu/hu/contents/20.%C3%89p%C3%BClett%C3%B6rt%C3%A9net [Az oldal megtekintésének időpontja: 2011. 09.15.] 15 [Az oldal megtekintésének időpontja: 2011. 09.15.] 276
