Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)

Múzeumpedagógia, múzeummetodika, múzeumi kommunikáció - Csók Márta: Mezőgazdaság: minden, ami éltet (Európai Uniós támogatás közművelődési munkánk tartalmi megújítására, 2009-2011)

rációval járó, odafigyelést, türelmet és pontosságot igénylő dokumentációs munka igen hasznos lehet a jövőbeni programtervezésnél s a hozzárendelt költségvetés elkészítésénél is.

III. 2. A MEGVALÓSÍTÁS TÉNYEI, KÖRÜLMÉNYEI

A muzeológusok által készített óravázlatok, tematikák, valamint a drámapedagógus és a programszervező által összeállított részletes tervek azt a célt szolgálták, hogy a kiállításaink és a gyűjteményekben őrzött műtárgyak, tárgyegyüttesek - és a megszerzett információk - elengedhetetlenül hasznosak legyenek a pedagógusok (tanár, tanító), az oktatás-képzés céljai szempontjából. Azt várták tőlünk a pályázat kiírói, hogy nagyobb intenzitással jelenjünk meg a formális oktatásban, amely szintén nem eléggé tudatosan felkészült abban a tekintetben, hogyan „használja” a múzeumot pedagógiai céljainak megvalósításában. Ez egybevág eddigi tapasztalatainkkal, gyakorlatunkkal: nemcsak színvonalas programkínálatot kell biztosítanunk, hanem tudatosítani kell a pedagógusokban, hogy mit keressenek a múzeumban, és hogyan használják azt.

A pályázathoz kapcsolódó kommunikációs terv készült,19 hiszen gondoskodnunk kellett arról, hogy minél több oktatási intézményhez eljusson kínálatunk. A múzeum kommunikációs csatornái segítségével széles körből kerültek ki az érdeklődők. Számos riportot adtunk rádiók, televíziók részére, melynek keretében terveinket, majd eredményeinket ismertettük. A projekt kapcsán értesítettük a mezőgazdasági szakoktatás intézményeit, a főváros általános- és középiskoláit, illetve egy-egy esemény alkalmával a teljes látogatói kört. Kiemelten kezeltük kerületünk, Zugló iskoláit, a velünk már régebben együttműködő, egyéb rendezvényeink iránt érdeklődő diákcsoportokat, a fogyatékkal élők iskoláit, szervezeteit, és a hírlevelünkön már regisztráltakat. Minél szélesebb kört akartunk elérni, mégis bizonyos foglalkoztatási formák (például speciális foglalkozások, műhelyfoglalkozások) látogatói a közvetlen környezetünkből kerültek ki. Nekik ugyanis érthetően fontos szempont volt a földrajzi közelség, a könnyű elérhetőség (lásd Liszt Ferenc Általános Iskola). A szünidei programok, családi gasztro-napok ezzel szemben a nem csoportosan érkező, távolabbról érkezőket is vonzották, minden alkalommal a pályázatban meghatározott létszám többszöröse volt kíváncsi kínálatunkra. Hihetetlen érdeklődés mutatkozott - és nemcsak az ingyenesség miatt - a szünidei foglalkoztató napok iránt, hiszen egész napos, színvonalas, minden korosztályt érdeklő program volt, mely témáját és a résztvevők készség-képességfejlesztő lehetőségeit tekintve kiemelkedett a főváros nyári, kulturális kínálatból.

IV. A PÁLYÁZAT ZÁRÁSA, EREDMÉNYEK, TAPASZTALATOK

A megvalósítás során nehézségekbe is ütköztünk, hiszen egyenetlen ritmusú volt a programkínálatunk iránti érdeklődés. Némely programelem (családi gasztronapok, szünidei foglalkoztató napok) iránt elsöprő érdeklődés mutatkozott, előfordult azonban, hogy a többoldalú kommunikációs munka ellenére fáradságosan, egyenként kellett megkeresni az iskolák szabadidő-szervezőit, és figyelmüket fel19 Készítette Bálint Ágnes kommunikációs munkatárs.

225