Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Múzeumpedagógia, múzeummetodika, múzeumi kommunikáció - Csók Márta: Mezőgazdaság: minden, ami éltet (Európai Uniós támogatás közművelődési munkánk tartalmi megújítására, 2009-2011)
11.2. A pályázat fontossága, előzmények: a múzeum társadalmi környezete A pályázat követelményeinek megfelelően a múzeum társadalmi környezetét is felvázoltuk, hogy világos legyen a pályázat bírálói számára, hogy különlegesen szép, és a program megvalósíthatósága szempontjából kiváló, esztétikai értékeit tekintve pedig különleges helyen dolgozunk majd. Ismertettük adottságainkat, és azt is, milyen kört tudunk és kívánunk elérni, hogy a pályázat adta lehetőségeket kiaknázva, a művelődés speciális formáit kialakítva értékes információkat közvetítsünk feléjük. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumot egy publikált látogatottsági (szociológiai) felmérés összegző vizsgálata elemezte.6 Ennek tanulságai szerint a kiállításokat elsősorban a tanulóifjúság - nemre való tekintet nélkül - szervezett, illetve nem szervezett formában érkező csoportjai, és egyéni látogatói keresik fel leggyakrabban, amely tény szükségszerűvé, indokolttá teszi, hogy múzeumpedagógiai tevékenységünket tartalmilag és módszertanilag egyaránt szélesítsük, és az ehhez kapcsolódó pr-eszközeinket is fejlesszük. Frissebb felmérések adataival is rendelkezünk, hiszen a rendezvényekhez, családi napokhoz kapcsolódó, a látogatók véleményét tudakoló kérdőíveink tanúsága szerint vendégeink között magas arányban előfordulnak felsőfokú végzettségűek, mégpedig többségben nők, akik többnyire a fővárosból és az agglomerációból érkeznek. Közönségünket zömmel a történettudomány, régészet, néprajz, mezőgazdasági ismeretek megszerzése vonzza; a látogatók szabadidő eltöltési igényeik elsősorban a kézműves technikák megismerésére, elsajátítására, a hagyományos ételek, italok, hungaricumok (élelmiszerek) kóstolására, a gasztronómia sajátos területeire irányul. A múzeum legfontosabb célcsoportjai: 1„ óvodások, 2., a diákok különböző korosztályai (általános iskolától a felsőoktatási intézmények hallgatóin át a szakoktatásban résztvevőkig). 3„ családok (főváros, vidék), 4., diplomások, nyugdíjasok. 5., zuglói lakosok (a múzeum közvetlen környezete). Az óvodás és iskolás csoportok elsősorban múzeumot látogatni érkeznek, sokan tárlatvezetéseket kérnek, illetve az iskolai oktatáshoz kapcsolódó, vagy a rendezvényeken megtalálható múzeumpedagógiai foglalkozásokra érkeznek, a családok pedig (hétvégi rendezvényekről lévén szó) elsősorban a szabadidős programok iránt érdeklődnek. (Például termékbemutatók, borkóstolással egybekötött előadások, zenei és kézműves programok, interaktív kiállítás-látogatás.) Diplomás, felnőtt és nyugdíjas korosztályok igénylik szakmai előadásainkat, előadás-sorozatainkat is. A múzeumlátogatás alakulását befolyásoló változások a gazdasági helyzet romlásával függnek össze, ezeket folyamatosan érzékeljük, például a múzeumpedagógiai foglalkozásokra érkezők esetében, akik - a pedagógusokkal történő beszélgetéseink alapján tudjuk - gyakran azért nem keresik foglalkozásainkat, mert a szülők nem, vagy nehezen tudják kifizetni a foglalkozások részvételi díját és a közlekedés együttes költségeit. (Ezt orvosolja némiképpen, ám viszonylag szűk kört, néhány száz gyermeket érintve, a kerületi önkormányzattal - amely átvállalja a szülők anyagi terheit - létesített szerződésünk, ennek értelmében a kerületi önkormányzat megtéríti a résztvevők foglalkozási díját.) 6 A vizsgálatot Kovács Judit végezte el 1996-1997-ben. 219
