Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Farkas Gyöngyi: "Ötéves tervért, békéért! Több gabonát a hazának!" Mezőgazdasági propaganda az 1950-es évek Közép- és Kelet-Európájában
ábrázolja és azt sugallja, hogy az ellenük folytatott harc kimenetele nem lehet kétséges. A magyar propagandában legfőképp ez a fajta ábrázolás terjedt el. A „kulák” figurája - ismereteim szerint - szinte mindig nevetséges, ezért nem igazán félelmetes. A plakátokon is a Lúdas Matyiből jól ismert Zsíros gazda jelenik meg, akit a vicclap mindig vesztesként mutat be.78 Az általam legfontosabb ítélt propagandacélokon kívül számos más téma is megjelenik a kiállítás plakátjain: békekölcsönjegyzés, munkaverseny, földművesszövetkezet, nőnap, traktorosnap. Plakátok szólnak a fiatalokhoz, a termelésben való részvételre és a hivatalos eszmékkel való azonosulásra biztatják őket. Valamennyi korosztályhoz szólnak a tanulásra, olvasásra buzdító plakátok. Nagy számban vannak mezőgazdasági kiállításokat, vásárokat reklámozó hirdetmények. Ezek a nagy tömegeknek szóló események, amilyen például Magyarországon az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár volt,79 maguk is propagandacélokat szolgáltak: az eredmények felmutatása, a virágzó, fejlődő ország illúziójának felkeltése volt a feladatuk. Milyen következtetéseket vonhatunk le végül a szreniawai kiállítás plakátjai alapján a korszak politikai kultúrájáról és manipulációs technikáiról? A legnyilvánvalóbb tanulság az lehet, hogy a korabeli kommunista vezetők lényegében ugyanúgy kívánták befolyásolni a társadalmat Csehszlovákiában, Lengyelországban mint Magyarországon vagy az NDK-ban. Ugyanakkor azonban az azonos célokra hasonló módon mozgósító plakátok különbözőségeire is felfigyelhetünk. Arra a törekvésre, ahogyan a plakátok létrehozói a kötelező mintát „nemzetivé” igyekeztek formálni és cseh, lengyel, német parasztok ideáltípusaival népesítették be a plakátokon megjelenő falusi világot. Agricultural propaganda in 1950s Central and Eastern Europe GYÖNGYI FARKAS The paper compares those posters with agricultural subjects that were created in Central and Eastern Europe in the 1950s. Countries in the Soviet sphere of influence not only had very similar political goals and official ideologies, but also shared the methods by which they popularised their aims and ideals. Similar propagandistic goals appear on the posters of various nations: they mobilise the rural population for joining co-operatives, the complete fulfillment of the required produce delivery, the introduction of Soviet production methods, learning, studying, participation in agricultural shows or harvest festivals. The posters do not differ in execution either, as all of them display the hallmarks of Socialist realism. Strict adherence to naturalistic depiction, well-worn visual clichés, idealised characters and intense, loud colours, resulted in remarkably similar works which, as a consequence, lack the impact of novelty and attraction that one would expect from the poster as an art form. The source of the analysis is the material presented in the international poster exhibition in the Agricultural Museum of Szreniawa, Poland in 2010. 78 Kresalek Gábor: Humor és politikum. A Ludas Matyi 1948-as és 1953-as évfolyamainak elemzése. In: Budapest Főváros Levéltára Közleményei 84 (1985) 265-291. 79 A mezőgazdasági kiállítások propaganda-szerepéről: Farkas Gyöngyi: A magyar mezőgazdaság hivatalos képe az 1945 és 1985 között megrendezett országos mezőgazdasági kiállításokon. In: Kecskés Sándor (szerk.): Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története 1881-1990. Budapest 1996. 37-51. 197
