Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Farkas Gyöngyi: "Ötéves tervért, békéért! Több gabonát a hazának!" Mezőgazdasági propaganda az 1950-es évek Közép- és Kelet-Európájában
tásra szólítja fel a parasztgazdákat. „Ne hezitálj!”29 „Lépj be a könnyebb munkát és jobb megélhetést nyújtó téeszbe!”30 A téesz-propaganda másik jellegzetes plakáttípusa a kollektív nagyüzem által ígért bőséget és jólétet igyekszik bemutatni. „A termelőszövetkezet a bő termés és a jólét útja!”31 - hirdeti például egy magyar plakát. A plakátkép hátterében érett búzatáblán arató kombájn, gabonát szállító teherautók és a tarlót szántó traktorok láthatók (valamennyi mezőgazdasági nagygép rákerült a képre), míg az előterében, a kompozíció középpontjában boldog téesz-tagok nézik büszkén a gazdag termést, illetve tanulmányozzák a téesz 1951-52. évi termelési tervét. A sikeres gazdálkodást legtöbbször a gabona-betakarítás vagy a cséplés ábrázolásával próbálják megjeleníteni az alkotók. Egy észt nyelvű plakáton például cséplési jelenet látható.32 A bőséges termést a tömött gabonás zsákokkal érzékelteti az alkotó, amelyeket teherautók szállítanak el a cséplőgép mellől. A felirat - „A kollektív gazdálkodás a szocialista mezőgazdaság szilárd alapja” -, valamint a háttérben elhelyezett téesz-major épületei segítségével pontosítja az üzenetet. (Önmagában a cséplési jelenet ugyanis még nem utal a csépeltető kilétére.) A kiállításon csupán egyetlen cseh nyelvű plakát képviseli az egyébként Magyarországon igen gyakori ún. faliújságszerű plakátok típusát.33 Ezen egy téesz gazdálkodásáról, illetve a téesz-tagok életéről készített idealizált fotók láthatók. A fényképekhez társított hosszabb szövegek a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről szólnak. A fekete-fehér fényképek egyhangúságát piros színű feliratokkal, valamint a rendszer jelképeit (búzakalász, zászló) felhasználó rajzos dekorációval próbálja „feldobni” a grafikus. Az ötvenes években a Szovjetunióban keletkezett kolhoz-plakátok funkciója más volt, mint a többi országban. Célja nem a kollektivizálási kampány elősegítése, hiszen a parasztok kolhozokba kényszerítése már a harmincas években befejeződött, hanem ezen intézkedések legitimációja. Egy orosz nyelvű plakáton szülők mutatják gyermeküknek azt a változást, ami falujukban az utóbbi 30 évben végbement, illetve mindazt, ami még a közeljövőben várható.34 A nyakkendős kisfiú lelkesen nézi a falu múltját (1919-ben) és jelenét (1949-ben) bemutató fényképeket, valamint a jövőjét megálmodó tervrajzot. A rozzant kunyhókból álló falu 30 év alatt rendezett utcájú, virágzó kolhoz-településsé alakult és a tervek szerint 1953-ra emeletes házas, parkos, szökőkutas agrárvárossá fog fejlődni. A múlt-jelen-jövő különbözőségét a róluk bemutatott képek nagysága és színei is jelzik. A legkisebb az 1919-es állapotot tükröző fekete-fehér fotó. A jelent bemutató fénykép ennél nagyobb, és bár szintén fekete-fehér, de rajta nem fekete, hanem piros színű felirat látható. A következő évekre ígért bámulatos fejlődést, a nagyszerű jövőt a grafikus a tervrajz hatalmas méreteivel és színes rajzaival is próbálta hangsúlyozni. A Szreniawában kiállított plakátok másik nagy csoportját a kötelező terménybeszolgáltatás teljesítésére ösztönző plakátok alkották. Többségük a kenyérgabona, a legfontosabb beszolgáltatandó termék beadásáról szól. Arra szólítják fel a termelőket, hogy maradéktalanul és időben tegyenek eleget beadási kötelezettségük-29 Kát. sz. 117. Morva Múzeum, Brno. 30 Kat. sz. 103. Morva Múzeum, Brno. 31 Kat. sz. 56. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. 32 Kát. sz. 177. Művészeti Múzeum, Tartu. 33 Kat. sz. 111. Morva Múzeum, Brno. 34 Kat. sz. 16. Néprajzi és Iparművészeti Múzeum, Lvov. 189
