Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Vörös Éva: Egy sivatagi lóvásárló expedíció fényképei
LOVAK FÉNYKÉPEZÉSE Mielőtt bemutatásra kerülne a címben jelzett fénykép-együttes - ehhez is kapcsolódóan - röviden ismertetjük Waltner Berta érdekes szakmai összefoglalását a háziállatok, ezen belül is a lovak fényképezéséről. Nem is gondolnánk, hogy mennyi mindenre kell figyelni ahhoz, hogy megfelelő fénykép készüljön egy állatról: például fontos, hogy a fotós ismerje az állat anatómiáját, hiszen ennek hiányában „még a hibátlan állatról is rossz kép készül.”19 A feladat sikerének legfontosabb részét a türelem alkotja és egy nélkülözhetetlen gondolat: „nem csak nézni, de látni is kell.”20 A fotográfusnő a fényképezőgép kiválasztásánál az egylencsés tükörreflexes gépeket részesíti előnyben, mivel az exponálás pillanatáig tudja ellenőrizni az állat állását és küllemét.21 A fekete-fehér film mellett érdemes színes filmet is használni. Tapasztalata szerint a sikeres fényképezés pillanatában az állatot úgy kell állítani, hogy „a napfény hátunk mögül érje az állatot, mert ferdeszögből érkező fény árnyékot idéz elő a nyakon, a váll mögött stb.”22 Felhívja a figyelmet a fényképezés területének körültekintő kiválasztására, attól függően, hogy egyed vagy állatcsoport lesz a fényképezés alanya: például magas növésű füves területen nem jó a felvétel elkészítése, mert nem látszik jól az állatok lába, inkább sík vagy lejtős legyen a terület, olyan háttérrel, „hogy az vagy a szabad égbolt, vagy egyöntetű lombos fák legyenek.”23 Alapvető szempont a felvezető ember kiválasztása, ugyanis „ideges, durva ember nem alkalmas erre a célra, mert teljesen meghiúsítja a fényképezést.”24 Mivel az állatok állandóan idegesek és mozognak, fényképezéskor érdemes valamivel lekötni a figyelmüket. Waltner Berta megfigyelte, hogy igen hasznos lehet erre a célra valamilyen hangszer hangja. Fontos a fényképezésre kijelölt állatok gondos előkészítése, megtisztítása. „A légy a legtöbb bosszúságot okozza fényképezéskor. Ellene úgy védekezünk, hogy a tiszta szőrzetű állatot petróleumos ruhával átdörzsöltetjük.”25 De mire kell még a lovak esetében külön is figyelni? Például ügyelni kell arra is, hogy a lovat ne szemellenzős kantárral fényképezzék, mert „a ló legszebb ékességét, a szemét takarja el.”26 A mént bőrkantárral, a kancát kötőfékkel kell vezettetni úgy, hogy a sörénytelen oldalával álljon a kamera elé.27 Fontos, hogy az állat törzse a négy lábát egyenletesen terhelje. „Tekintete legyen élénk, füleit «hegyezze», a farok egyenesen lógjon, de ne takarja a csánkot. Arabs lónál, ha a farok legyezőszerűen eláll, szabályosnak lehet tekinteni. Szükség szerint többször kell a mellső lábakat pártaszélre «rálépéssel» vagy a lábnak kézzel való felemelésével és odábbhelyezésével «beállítani».”28 Nyugtalan ló körbevezetése, nyakának megsimogatása és veregetése fényképezéshez készíti fel az állatot. „Az állatokhoz tapintatosan és mindig a fej felől közeledjünk.”29 A fényképezés pedig a következőképpen történjen: a „lovakat... oly módon állítsuk «négy-lábra», hogy a fényképezés felőli oldalon a mellső láb álljon 19 Waltner B.: A háziállatok fényképezése. 45. 20 Uo. 21 Uo. 22 Uo. 46. 23 Uo. 24 Uo. 25 Uo. 47. 26 Uo. 27 Uo. 48. 28 Uo. 29 Uo. 47. 168
