Szotyori-Nagy Ágnes (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012 (Budapest, 2012)
Tanulmányok - Szotyori-Nagy Ágnes: A 19. század közepének mezőgazdasági állapota a nagykállói esperesi kerületben Popovics Bazil munkácsi görög katolikus püspök levelei tükrében
is),61 egyszersmind a terhek alóli felszabadulás következményeként megvalósuló átalakulások kapcsán érzett (megelőlegezett) örömének ad hangot, amely átalakulások kapcsán megjegyzi: „(...) különösen megyém népének, ‘s Papságának nem örvendeni nem lehet, mert a’ többnyire sovány, bérezés vidékeken lakó nép (...) a’ Földbirtokosok által eddig gyakorlott jogok alól magát kiváltani soha se lett volna képes (...)”. A körlevél rendelkező részében „polgári szent kötelességnek” nevezi a hálaadást ,,a’ vett jó téteményekért a’ Mennyei Gondviselésnek” és meghagyja a papoknak, hogy a rendelet kézhezvételét követő legelső vasárnapon nagy hálaadó istentiszteletet tartsanak, és abban hálaadó ekténiákat vegyenek, majd a nagy doxológiával és a hozzá tartozó ekténiákkal zárják le az ünneplést.62 Ugyanakkor a papságot arra is utasítja, hogy figyelmeztessék a híveket, „(...) miszerint a’ rendet, csendet, és nyugalmat tartsák meg, hívek, ‘s engedelmesek legyenek ü Felségének a’ Királynak, és az ő Fenséges Helytartójának, úgy szinte a’ törvényeknek, és az Elöljáróságnak, a’ józanságot, és munkáságot kövessék, mert a’ szabadság, mellyet nyertek, csak úgy fog jó gyümölcsöket hozni.” A püspök tehát a világi hatalom iránti engedelmesség betartására inti a híveket, sőt, arra is gondol, hogy azokon a településeken, ahol a nemesség nagyobb számban él, az úrbéri törvények eltörlése és ennek megünneplése komoly súrlódásokhoz vezethet. Éppen ezért a bölcs püspök a papság megítélésére bízza, hogy megtartják-e a már említett ünnepélyes istentiszteletet, vagy későbbre halasztják, vagy éppen egészen mellőzik. ÖSSZEGZÉS A 19. század derekán, 26 évig (1837-1863) munkácsi püspökként szolgáló Popovics Bazil „korszerű intézkedései s egyéni jeles tulajdonai”63 bizonyítékaként szolgálnak a püspöknek Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattárában őrzött levelei, melyekből többek között megismerhettük, hogy a világi és az egyházi hatalom között hogyan folyt a hivatalos kapcsolattartás, milyen mechanizmusokon és csatornákon jutottak el a papsághoz a világi hatóság, valamint a tisztán egyházi jellegű intézkedések. Jól látható, hogy miközben a püspök a világi hatóságtól kapott rendeleteknek eleget tesz és püspöki tekintélyével utasítja a papjait, törekszik arra is, hogy a levélben lelkipásztori többlettel töltse meg a világi hatalom „üzenetét”. Néhány esetben az ellenőrzés eszközének is tanúi lehetünk. Gondolunk itt arra, amikor a papok aláírásukkal igazolják, hogy olvasták és megismerték a körlevél tartalmát. Ugyanakkor az a tény, hogy az egyes parókusok látták a többiek aláírását az egymásnak továbbított iraton, szintén az intézkedés megtartására ösztönző eszközként értékelhető. A levelek foganatjáról nincsenek információink. A múzeum adattárában ezzel kapcsolatos további, egyéb iratanyag nincs. A Popovics Bazil leveleiben található helyzetek és problémák nem csupán világi kérdésként fogalmazódtak meg, hanem a vallásos élet fontos aspektusaihoz is kap61 Az összefoglalás rövidsége relatív: valójában egyetlen 167 szavas (!) mondat a körlevél első része. 62 Nem egyedi esetről van szó. Az 1848-49. évi események kapcsán Horváth Mihály, a Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere 1849 májusában az orosz beavatkozás bejelentése nyomán a nép rendszeres templomi lelkesítését, országos böjtöt, körmenetek tartását írta elő a papságnak. (Ugyanő egyébként Popovics Bazilt - Gaganetzcel ellentétbe állítva - „hazánk főpapjai közül a leglelkesebb hazafiak kevesi közül egyik”-nek nevezte.) Vö. Fazekas Csaba: Gaganetz József eperjesi görög katolikus püspök 1849-ben. In: Levéltári Közlemények 72 (2001) 1-2. sz. 115-139.131. 63 Vö. Popovics Vazul, munkácsi görög kath. püspök. In: Mendik Ágoston: IX. Pius pápa és a magyar püspöki kar, vagyis főpapok egyháznagyok életrajzgyűjteménye, Pécs 1864. 40. 153
