Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)

Kárpáti Elemérné: Textilgyűjtemény a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

alapján Paikert Alajosnak, mint miniszteri megbízottnak átadta a gyűjteményes kiállításban részt vett gazdasági egyesületek tárgyait. A múzeum tulajdonába került anyag számos textíliát tartalmazott.

Az alábbiakban erről a textiladományról adunk egy rövid képet. Az Első Magyar Gyapjúmosó és Bizományi Rt. átadott egy ládát, melyben gyapjúanyagot és a gyapjúmosás kellékeit helyezték el.8 Abaúj-Torna megye szövőipari termékeket adományozott: ágytakarót, asztalkendőt, törülközőt, pohárszékre valót, abroszvédőt, kötőt (kötény, katrinca), főkötőt, varrottas mintákat, gyermekinget, hímzett selyemkendőt, koszorúkendőt és háttakarót, ún. polkát. Szilágy megye ajándékai voltak: léhelt kender,9 kenderfonál, kendervászon házi szükségletre, vászonanyag magyar női parasztruhának, gyapjúkelme „oláh ruhaneműekre” előkészítve, asztalterítő csíkosán szőtt kendervászonból, díszes takaróruha kendervászonból és kendervászonból szőtt törülköző. Tolna megye a múzeumnak adott több szövő- és ruházati ipari terméket, valamint egy gyapjúkártoló modelljét, továbbá hét tárgyat a decsi szőttes nyersanyagaiból és kellékeiből, valamint két megkezdett kötésmintát, egy pár fehér gyapjúkapcát és még egy ugyanilyent, de vászontalppal ellátva, egy pár színes gyapjúkesztyűt, két pár színes gyapjúcipőt, megjelölve, hogy melyik tartozik a magyar és melyik a német viselethez. Temes megye kalapot és kalapfonatokat, Szatmár megye pedig egy pár bocskort adományozott.

Az 1897. évben már rendelkezett a múzeum leltárkönyvvel.10 11 Az úgynevezett Főleltár, amely az 1896—1902. közötti évek anyagát tartalmazza, a Mezőgazdasági Múzeum Dokumentációs Gyűjteményében (volt Adattár, IX. Gyűjtemény) található a többi korai nyilvántartási segédlettel együtt.11

A tárgyak először 1897-ben kerültek bevételezésre az előző évben készült adománylisták alapján. Ezek a leltárkönyvek sajnos tárgyleírásokat, meghatározásokat nem tartalmaznak, csupán felsorolják az adományokat, az ajándékozó megyéket, intézményeket és személyeket.12 Ezen a módon azonban képet kaphatunk arról, hogy már az alapítás korai szakaszában is rendelkezett a múzeum akkora mennyiségű textíliával, hogy akár egy külön gyűjteménytár anyagát is alkothatta volna.

Debrecenből küldtek két tarisznyát, egy dohányzacskót, két parasztszűrt és egy pár parasztcsizmát. Az esztergomi érsekségtől kilenc szatyrot, az érsekség bajcsi uradalmából pedig különféle háziipari cikkeket adományoztak. Somogy megyétől nyolc báböltözéket, egy felöltöztetett juhászbábut, egy felöltöztetett kanászbábut, tizenöt darab szőtt és fonott iparcikket, tizenöt szőttest kapott a múzeum.

Egy külön kimutatás készült a neves tárgyajándékozó személyekről és ajándékaikról is.13 Schaumburg-Lippe herceg a horvátországi Verőcéről (Verőce megye, Horvátország) gyapjúmintát és birkabőrt,14 Batthyány József gróf Köpcsényből

8 MD-IX 867/71.

9 MD-IX. 867/73. léhelt kender: fésült kender, léhel: szegrózsás rostfésű kender tisztításához.

10 Fülöp Éva Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 2005-2007. 37-59.

11 Köszönet Takáts Rózsának a dokumentumok rendelkezésre bocsátásáért.

12 „Főleltár.’’ Leltárkönyv 1896-1902.

13 MD-IX. 868/22.

14 http://www.1000ev.hu: Schaumburg-Lippe herceg: német hercegi család, nagybirtokosok Baranya megyében. Schaumburg-Lippe Adolf György herceg 1880-ban a magyar kormánynak 220 000 forint kölcsönt nyújtott a Barcsnál felépítendő Dráva-híd céljára.

150