Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Nagy Ágota: A paprikatermesztés eszközei a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
A paprikatermesztés eszközei a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban NAGYÁGOTA „Az ereszek alatt, a kerítésekfölött, a fákon és galambdúcokon mindenütt paprikafüzérek. Valami olyan egzotikus dísz ez, hogy ennek kedvéért idegenforgalmat lehetne indítani Kalkuttától és Londontól kezdve akárhonnan, mert ez valami csodálatos specialitás. Gyönyörű. Elképzelhetetlenül szép a paprika díszű falusi udvar.”1 Móricz Zsigmond PAPRIKÁS KIÁLLÍTÁSOK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUMBAN A paprikatermesztés - ezen belül a fűszerpaprika termesztése - sajátságos magyarországi helyzete folytán a zöldségtermesztés önálló része, egyedi termesztéstechnológiával. A szigorúan behatárolt két körzet - a szegedi és a kalocsai - külön-külön jellemző eszközanyaggal és termesztési módszerekkel rendelkezik. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum fontos feladata a hungarikumok közt számon tartott fűszerpaprika termesztésének, eszközanyagának bemutatása és őrzése. A paprika termelési érték szempontjából a legfontosabb zöldségnövény, termőterülete is a legnagyobbak közé tartozik. A zöldpaprikát szántóföldön 10-12 ezer, a fűszerpaprikát 7-8 ezer ha-on termeljük.1 2 Jóllehet a fűszer- és zöldpaprika termesztése - különösen a magvetés, palántázás, növényápolás tekintetében - sok közös elemet tartalmaz, a betakarítás és feldolgozás terén már jelentős különbségek mutatkoznak. Mivel a zöldpaprikára vonatkozó ismeretanyag az általános zöldségtermesztés részeként tűnik fel mind a köztudatban, mind a szakirodalomban, jelen kötetben csak a fűszerpaprika-termesztés eszközanyagával foglakozunk. A múzeum több mint száz éves története során számos lehetőséget talált e téma bemutatására, nyomon követve a híres fűszernövény útját napjainkig, amikor már a hungarikumok sorát erősíti. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum (kezdetben Gazdasági Múzeum) legelső, 1897-es tájékoztató füzetének címlapján olvasható sorok tanúsága szerint a múzeum kezdettől fogva az agrártárcához tartozott. Bizonyára e ténynek is köszönhető, hogy gazdasági egyesületek, gazdák, a földművelésügy és kertészet irányába elkötelezett személyek adományaiból álltak össze az első kiállítások. A kiállítási egységeket akkoriban római számokkal különböztették meg. A növénytermelés témakörében a XIV-XVII. számú termekben a leggyakoribb gazdasági magvak gyűjteményét, kalászgyűjteményeket, gyökérpreparátumokat, gyomnövények herbáriumait állítot1 Móricz Zsigmond: Gyalogolni jó. 1952. 245. 2 Cselőtey László-Csider László-Csáky Antal: Kertészet. Budapest, 1978. 204. 83
