Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Farkas Gyöngyi: Plakátok a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
Plakátok a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban FARKAS GYÖNGYI A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1966-ban létrehozott Plakát- és Aprónyomtatvány Gyűjteményében közel ezer plakát található. Döntő részük az 1945 utáni időszakból, elsősorban az 1950-es és az 1960-as évekből származik. A múzeum gyűjtési körének megfelelően a plakátok témája a mezőgazdasági propaganda, kiadójuk pedig elsősorban a földművelésügyi tárca, illetve ritkábban az agrárirányítás egyéb országos szervei. A továbbiakban elsősorban a gyűjtemény jellegét meghatározó 1950-60-as évekbeli plakátokról, illetve az ezeket létrehozó agrárpropaganda néhány jellegzetességéről lesz szó.1 A huszadik század első felének mezőgazdasági vonatkozású plakátjai jelentős részben árureklámok voltak, és főleg a gazdálkodáshoz szükséges ipari árucikkeket, valamint élelmiszeripari termékeket népszerűsítettek, például az Első Magyar Mezőgazdasági Gépgyár (EMAG), a Kühne vagy a Hoffher gyár gépeit, a Péti Nitrogénművek műtrágyáit, a Monori Mag Rt. vetőmagjait, valamint több húsipari, konzervipari és szeszesitalokat gyártó cég termékeit (Pick és Herz szalámi, Globus konzervek, Zwack unicum, Dreher sör, Törley pezsgő, tokaji borok stb.) reklámozták. A plakátok egy másik jellegzetes csoportját a központi agrárigazgatás felvilágosító és propagandatevékenysége hozta létre. Ide tartoznak például a földművelésügyi minisztérium által kiadott, növényvédelemmel, állategészségüggyel, népjóléttel, egészségvédelemmel kapcsolatos vagy új termelési módszerek elterjesztését népszerűsítő plakátok. Jelentős számú plakát készült a mezőgazdasági kiállítások és vásárok reklámozása céljából is.1 2 A második világháború után a tőkés piacgazdaság megszűnésével párhuzamosan eltűntek a korábban oly jellegzetes árureklámok/márkareklámok is. A piaci versenyt nélkülöző „szocialista” gazdaság nem igényelte a hírverésnek ezt a formáját. Felerősödött viszont a központi agrárpropaganda szerepe, a plakát ismeretterjesztő, „népnevelő” funkciója, ami - elsősorban az 1950-es években - erőteljes politikai tartalommal is társult. Különösen az 1950-es évek első felére volt jellemző a politikai propaganda széles körű elterjedése.3 A plakátok egy része meglehetősen direkt módon népszerűsítette a hatalmon lévők gazdaság-, illetve társadalompolitikai elképzeléseit, a mezőgazda-1 A szocialista korszak plakátjait bemutató kiadványok: „...játéka mindenféle szélnek”. Plakát és történelem, 1944-1990. Kiállítási katalógus. Legújabbkori Történeti Múzeum Budapest, 1991. Szerk.: Ihász István. Budapest, 1991.; „Nyitunk...” Plakátok a szocializmusban, 1945-1989. Kiállítási katalógus. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Szerk.: Rédey Judit. Budapest, 2009. 2 A magyar plakátművészet történetéről szóló összefoglaló jellegű művek: Bakos Katalin: 10x10 év az utcán. A magyar plakátművészet története, 1890-1990. Budapest, 2007. (Bakos. 2007.); Magyar plakát 1885-2005. Szerk.: Cseh Mária. Budapest, 2006. 3 Bakos. 2007.114-115. 23
