Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Kárpáti Elemérné: Textilgyűjtemény a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban
zeti zászlót vörös nyéllel a párizsi kiállítás anyagából,231904-ben 245 gabonazacskót adott át a múzeumnak.24 Külön említést érdemel a múzeum selyemtermelési kiállításának anyaga.25 A magyarországi selyemtenyésztést és az evvel kapcsolatos előző kiállítások történetét Takáts Rózsa két tanulmánya részletesen bemutatta.26 Az ezredéves kiállításban berendezett selyembemutató anyagát a Bezerédj Pál irányítása alatt álló szekszárdi Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség bocsátotta a múzeum rendelkezésére.27 A selyemtenyésztési kiállítás tárgyait a múzeum 1896-1902 évek között vezetett Főleltárkönyve tartalmazza.28 Az 1899-ben készült Szakkatalógus alapján a selyem-kiállítás 1159 tárgyból áll, de ennek csak egy része lehetett a textíliák közé sorolható selyemanyag.29 A tárgyak túlnyomó többségét a selyemhernyó tenyésztésével és a selyemfonál előállításával kapcsolatos eszközök és berendezések alkothatták. A városligeti fából készült ideiglenes épület állagromlása miatt 1899-ben a kiállításokat lebontották. A bontás alatti kiállításról készített feljegyzések 390 darab selyemanyagból készült textíliáról tesznek említést.30 Ezek a selyemtárgyak többségükben Távol-Keletről származtak, csupán két tételszámon szerepelt közöttük a „magyar selyem” megnevezés. A ládákba csomagolt anyagot valamelyik ideiglenes múzeumi helyszínen raktározhatták, mert csak 1906-ban adták vissza a Selyemtermelési Felügyelőségnek.31 Az 1904-1907-ig tartó építkezés idején Darányi Ignác az előző kiállítás tapasztalatai alapján a múzeum különböző osztályai élére szakmai megbízottakat nevezett ki.32 A tervezett kiállítások egyben az úgynevezett „osztályok” voltak, tehát ellátták a korabeli gyűjteményi csoportok szerepét is. Ezek közül a 22. Selyemtermelés osztály felelősének Bezerédj Pált nevezte ki a miniszter mint országos selyemtermelési miniszteri meghatalmazottat.33 Az új állandó épületben 1907-ben megnyitott osztályok között már újra állt a Selyemtermelés kiállítás, és 275 bútort, szaktárgyat és képet tartalmazott. Nem tudjuk pontosan, hogy ebből mennyi lehetett a textiltárgy. 23 MD-IX. Leltári kézi napló 1917/18-1934/35:1916-ban a minisztérium átadta a Viktória zászlógyár német birodalmi és osztrák birodalmi zászlaját 150x300 cm-es méretben és a Hungária zászlógyár bolgár nemzeti színű és bajor nemzeti színű zászlaját 180x300 cm-es méretben. A zászlókat a múzeum a „Szociális Termelés Népbiztosságának” 1919. április 25-én kelt 55. SZ. N. számú rendelete alapján a kijelölt zászlógyűjtő helyre beszállíttatta. Ezek a következők voltak: három magyar nemzeti színű lobogó 500x155 cm, egy osztrák nemzeti színű lobogó 300x150 cm, amerikai nemzeti színű lobogó 500x155 cm, német nemzeti színű lobogó 300x150 cm, török nemzeti színű lobogó 300x150 cm, bajor nemzeti színű lobogó 300x180 cm, bolgár nemzeti színű lobogó 300x180 cm méretben. Nemzeti színű zászlót később 1921-ben, majd 1926-ban vásároltak újra a Hungária zászlógyártól, 600x200 cm-es méretben, címerrel, 5 méter hosszú rúddal. 24 MD-IX. Leltári napló 1904. 25 MD-IX. 11. Szakleltárkönyv 1902-1908. Tartalmazza a selyemkiállítás anyagát. 26 Takáts Rózsa: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1992-1994. 163-195. Takáts Rózsa: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez II. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1995-1997.163-193. 27 Id. mű 1998. 174. 28 MD-IX. Főleltár 1896-1902. 29 A Magyar Kir. Mezőgazdasági Múzeum Tájékoztató Szakkatalógusa. Budapest, 1899.13. 30 MD-IX. Szakleltárkönyv 1898-1899 (bontás alatti kiállítás). 31 MD-IX. 1907. Melléklet az 1906. évi leltári naplóhoz: „Kimutatása a M. Kir. Mezőgazdasági Múzeum leltárában apadásba hozott tárgyaknak.” 32 Fehér György: i. m. 24. 33 A Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum Ismertetője. Budapest, 1907. 16. 152
