Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)

Molnár Erzsébet: Kéziratos térképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Térképgyűjteményében

szakára vezetnek vissza. A török-kori Óvár látható az „Óvár 1628”40 című térképen, amelynek felirata: „Alten Burg in Ungaria". A vár ábrázolása madártávlati rajzzal kiegészített alaprajz. Az ilyen fajta szemléltetés a kor megszokott ábrázolási módja volt, amely azt jelentette, hogy a várat, annak területét, azon belül az utcákat, a várárkokat, a környező mocsarakat, az odavezető utakat alaprajzban ábrázolták. A véderőműveket, a bástyákat, a várfalakon belüli házakat viszont madártávlati nézetben szemléltették. A magyarországi várak térképeit rendszerint a Habsburgok szolgálatában álló külföldi (osztrák, olasz, francia) mérnökök készítették.41 A korai Óvár látképe a fent leírtak jegyeit viseli magán, amelyeket még a méretarány feltüntetésével is kiegészítettek.

Ugyancsak a várat és tágabb környezetét ábrázolja a Lajtával együtt egy 1793-ban készült térkép,42 amelyet Laáb Gáspár43 rajzolt. A térkép részletes helyszínrajzot és magyarázatot ad a korabeli Magyaróvárról. Feltünteti a Lajta kanyarulatait, a rajta lévő malmokat, hidakat, épületek alaprajzait, utakat, parkosított részeket. A térkép Laáb Gáspár saját kezű feliratozását és kézjegyét őrizte meg az utókor számára. Rendelkezünk Laáb Gáspárnak még egy korábbi térképével is, amely az uradalomhoz tartozó „Lehndorf 1785”-ből való erdőterületeit ábrázolja.44 A térkép egy eredeti térképlapból kivágott, újra kasírozott és feliratozott változat.

A következő két térkép már az uradalom gazdálkodásáról ad tájékoztatást az 1820-as években. Ezeket a tematikus térképek sorába is illeszthetjük. Az egyik az uradalomhoz tartozó Márialiget művelési ágait ábrázolja.45 Informatív, részletes alaprajz. A másik térképen az uradalom juhászaiénak 1825-ös elosztását láthatjuk.46

A „régi anyag”-ban való tallózás után áttérünk a hatvanas évek szerzeményeire, s a témánál maradva, természetesen itt is csak egynéhány kéziratos térképre térünk ki. A hatvanas évek eleje, a fokozott gyűjtés időszaka volt a múzeum életében. Valóságos gyűjtőhálózat alakult ki külső, szerződéses munkatársakkal, akik tanári, levéltárosi, történészi vagy mezőgazdász végzettséggel különböző témákban végeztek gyűjtést az ország számos területein.47 Talán ilyen múzeumbarát gyűjtő lehetett Nagyszokolyai Béla is, akitől több térképet is vásároltunk 1968-ban.48

Az ekkor vásárolt térképek többségében színezett helyszínrajzos határtérképek, hangsúlyozott vízrajzzal, ilyen például a Zomborral határos Kunszállás területe.49

40 Leltári száma: VIII. 4545. Magyaróvár, 1628. felnagyított kópia, karton keretben. A térképen Pietro Paulo Floriani olasz hadmérnök erődítési terve látható Magyaróvárról az 1820-as években, amelyet 1828-ban megjelentetett. (Borsa. 1973. 8.)

41 Papp-Váry Árpád-Hrenyko Pál: Magyarország régi térképeken. Budapest, 1989. 16. (A továbbiakban: Papp-Váry- Hrenyko. 1989.)

42 Leltári száma: Vili. 3357. Planum Geometricum Fluvii Laitha et aliorum Ramorum circa Oppidum Magyar Óvár e dicto fluvio Laitha originem summentum.

43 Laáb Gáspár 1747-ben született a Moson megyei Bezenye községben. Az első magyar mérnökök közé tartozott, akik legelsőnek találták magukat szembe a vízivilággal. Még az Institutumot megelőző, Mária Terézia által, 1766-ban Szencen megalapított Collegium Oeconomicumban tanult. (Fodor. 1957.12.,76.) 1770-től Moson megye mérnökeként dolgozott, a Mosoni-Duna, a Lajta, a Fertő és a Hanság szabályozásán (Bezenye falu honlapja).

44 Leltári száma: VIII. 4549. Mappa Praedii Lendorff 1785.

45 Leltári száma: VIII. 4554. A magyaróvári főherczegi uradalomhoz tartozó Márialiget Tervrajza 1820. Márialiget, Wittmann Antal által kialakított gazdasági kerület volt, amelyet a Lajta lecsapolása által nyert termőterületen alakított ki. (Pintér. 1989. 653.)

46 Leltári száma: VIII. 4555. A magyaróvári uradalom Juhászatainak elosztása 1825. Wittmann Antal 1820-ban könyvet írt az uradalmi juhászatról, tárgyalva a juhok tartását, istállóban való takarmányozását, a juhbetegségeket és a magyaróvári törzsállományt. (Pintér. 1898.652.) Térképünk nagy valószínűséggel ezen munka alapján készült.

47 Takáts. 2005-2007.136-137.

48 „Dr. Nagyszokolyai Béla, Gyűjtő, Budapest II. Budakeszi u.” felirat áll a térképgyűjtemény levelei között fellelt iktatószám nélküli, a vásárlást igazoló levelén.

49 Leltári száma: VIII. 4926.

13