Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)
Bányai József: A vadászat tárgyi eszközei
Patrontáskák, söréttartók, töltényövek A vadászatok alkalmával használt sörétet a XIX. század végéig nem számozták, elnevezésüket arról az állatról kapták, amelyikre használták. Volt nyúl-, kacsa-, fogoly-, szalonkasörét. A durva vagy nullás söréttel farkast, túzokot, vadludat, sast ejtettek el. A sörétet gyakran házilag készítették el, míg a legjobb minőségű gyári sörétet Angliában gyártották. Vadászatra bőrből készült söréttartóban vitték magukkal, vállon átvetett keskeny szíjazaton viselve. A hátultöltő puskák megjelenésével a sörétet a töltény tartalmazta, s így a söréttartók, söréteszacskók elvesztették jelentőségüket. A papírhüvelyes töltény tárolására töltényöveket és patrontáskákat használtak. Ezek általában borjúbőrből, illetve vászonból készültek, 16-24 töltény tárolását tették lehetővé, s a mai napig is használatban vannak. Borztarisznya, vadásztarisznya, vadásztáska Évszázadok óta a vadászati eszközök sorában fontos szerepet töltött be a vadásztáska. Viselése a középkor századaiban kezdett divatossá válni. Alul kiszélesedő formát öltött, nyakát zsinórral húzták össze, formáját a XVII. századig megőrizte. A XVIII. században négyszögletűvé formálódott, borjú-, szarvas-, marha- és disznóbőrből készítették, patron, iratok és élelem tárolására. Vállon átvetve szíjon hordták. A „régibb” vadásztarisznya mérete olyan nagy volt, hogy esőzéskor, nedves időben a puska is belefért. A borztarisznyában elejtett borzot, esetleg nyulat szállítottak. A XIX. század végétől a vadásztáskák megrövidültek, átlagos hosszuk 20-30 cm között mozgott, a vállszíj alatt rézből készült karikával, amire az ún. aggató került, a kisebb testű madarak (fürj, fogoly) szállítására. Jelzőkürtök, csalsípok, ebsípok A vadászok fontos eszköze volt a kürt. Három fajtája ismert: a kürt, a vadászkürt és a jelzőkürt. A kürt kezdetben bika, ökör, tehén szarvából, később rézlemezből készült. Keskeny végére szopóka illeszkedett, míg a tölcséresedő végére gyakran rézlemez toldalékot tettek, ezáltal tisztább és harsányabb lett a hangképződés. Általában a kopókat szokták visszahívni vele. A vadászkürt egy sárgarézbádogból készült kerek hangszer, mely a nagy vadászatok, különösen a hajszák alkalmával különféle jelek leadására szolgált. Segítségével a vadászatban résztvevők - bizonyos előzetesen megállapított jelekkel - nagyobb távolságból is érintkezhettek egymással. A csalsípok használatakor a vadász utánozta az adott vadfaj hangját, rejtekéhez odacsalta az őzet, rókát, fajdkakast, császármadarat stb. Az ebsíp rendszerint fából, csontból, szaruból vagy fémből készült, és a vadászebek, különösen a vizslák vadászatok alkalmával történő irányításánál használták. Vadászszékek, puskatokok, kulacsok, aggatok A vadász felszereléséhez hajtóvadászatok alkalmával hozzátartozott a vadászszék. Ez lehetett egylábú botszék vagy háromlábú nyitható. Az ülőke fából, bőrből, bambuszból készült, elterjedése az XIX. század második felére tehető, és napjainkban is használatban van. A másik mai napig is használt vadászeszköz a puskátok vagy fegyvertok, amely a puskát egészben vagy szétszedett állapotban megvédte az idő viszontagságai és a 132
