Estók János (szerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2008-2010 (Budapest, 2010)

Molnár Erzsébet: Kéziratos térképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Térképgyűjteményében

szeti, néprajzi, történeti és vízrajzi térképek, XVIII-XIX. századi katonai felmérések fotókópiái, atlaszok és falitérképek, valamint egyéb ide be nem sorolt térképek.

A Térképgyűjteményben lévő 6 851 tételből, 131 darab a kéziratos térkép.11 A kéziratos térképanyag nagy része még az Agrártörténeti Osztály létrejötte előtt került a múzeumba. A leltárkönyvek beszerzési rovataiban 52 esetben találkozunk a kéziratos térképekre vonatkozóan „régi anyag” bejegyzéssel. A fennmaradt 79 esetben a térképek egy néhány alkalom kivételével vétel útján kerültek a gyűjteménybe. A gyűjtés terén nagyobb lendület látszik az 1966 és 1968 közötti esztendőkben, majd kisebb szünet után az 1980-as években.

A kéziratos térképek tartalmát tekintve a gyűjtemény heterogén. A különböző témájú térképek az alábbi felsorolás szerint csoportosíthatók: határ és birtoktérképek, majd ezt követik a vízügyi térképek, a látképek és alaprajzok, az erdőtérképek, a gazdasági térképek és kataszteri térképek. Jelen tanulmánynak nem célja a kéziratos térképanyag teljes ismertetése, csupán átfogó tájékoztatást ad a fent említett térképtípusokról, egy-egy példát kiemelve.11 12

A „régi anyagban” két nagy uradalomhoz csoportosulnak térképek,13 az alcsúti uradalomhoz és a magyaróvári uradalomhoz.

Az alcsúti uradalomhoz köthető kéziratos anyagban nemcsak kimondottan kéziratos térképeket találhatunk,14 hanem az uradalom épületeiről rajzolt színes látképet,15 az uradalom területi kimutatásait,16 présház rajzát,17 istálló rajzát,18 az

11 Kéziratos térképek a következő leltári számmal rendelkező térképek: VIII.187., VIII.210., VIII.617., VIII.660., VIII.779.,

VIII.1157., VIII.1236., VIII.2847. VÜL3311., VIII.3313., VIII.3314., VIII.3315., VIII.3316., VIII.3347., VIII.3349., VIII.3350., VIII.3351., VIII.3352., VIII.3353., VIII.3357., VIII.3358., VIII.3359., VIII.3360., VIII.3361., VIII.3362., VIII.3363., VIII.3364., VIII.3365/1-2., VIII.3366., VIII.3367., VIII.3368. VIII.3369., VIII.3370., VIII.337L, VIII.3373. VIII.3374., VIII.3375., VIII.3376., VIII.3377., VIII.3378., VIII.3379., VIII.3380., VIII.3381., VIII.3382., VIII.3383.,

VIII.3384., VIII.3385., VIII.3386., VIII.3387., VIII.3388., VIII.4538., VIII.4544., VIII.4545., VIII.4546., VIII.4547.,

VIII.4548., VIII.4549., VIII.4550., VIII.4551., VIII.4552., VIII.4553., VIII.4554., VIII.4555., VIII.4560., VIII.4561.,

VIII.4562., VIII.4563., VIII.4566., VIII.4567., VIII.4568., VIII.4570., VIII.4571., VIII.4919., VIII.4922., VIII.4923.,

VIII.4924., VIII.4925., VIII.4926., VIII.4927., VIII.4928., VIII.4929., VIII.4930., VIII.4931., VIII.4932., VIII.4933.,

VIII.4934., VIII.4935., VIII.4938., VIII.4940., VIII.4950., VIII.4954., VIII.5228., VIII.5714., VIII.5716., VIII.6522.,

VIII.6655., VIII.6666., VIII.6667., VIII.6668. VIII.6669., VIII.6670/1-2., VIII.667L, VIII.6672., VIII.6673., VIII.6674., VIII.6675., VIII.6676., VIII.6677., VIII.6678., VIII.6679., VIII.6680., VIII.6681., VIII.6682., VIII.6683., VIII.6690.,

VIII.6691., VIII.6692., VIII.6696., VIII.6740., VIII.6754., VIII.6763., VIII.6764., VIII.6801., VIII.6809., VIII.6811.,

VIII.6813., VIII.6815., VIII.6816., VIII.6825. A hiányjegyzékben szereplő kéziratos térképek a felsorolásban nem szerepelnek.

12 Az anyag rendezésénél figyelembe vettem és részben követtem Papp-Váry Árpád: Magyarország története térképeken című kiadványát, azzal az eltéréssel, hogy a térképtípusokra a saját gyűjteményünkből állítottam példát. Elkülönítve említem a „régi anyagot” az újonnan beszerzettektől, ezzel némiképp követve a gyűjtemény folyamatos gyarapodását.

13 Uradalom: a nagybirtokosok birtokainak igazgatási és gazdálkodási egysége Bán Péter: Magyar történelmi fogalomtár I—II. Budapest, 1989. II. 222.) (A továbbiakban: Bán. I. II.).

14 Az alcsúti uradalomhoz tartozott: Ácsa, Alcsút, Hatvan, Vérth Szent György puszta. V. Ferdinánd, 1836-ban az acsai uradalom neve alatt lévő birtokokat t.i. Alcsútot, Ácsát, Hatvan és Vértszentgyörgy pusztákat, amelyek akkor a székesfehérvári káptalanhoz tartoztak, más családi birtokokért felcserélve „alcsuthi uradalom” elnevezéssel József nádornak adományozta és utasította a káptalant, hogy Ö felségét a birtokba ünnepélyesen iktassa be. „Alig volt az országban valamikor ilyen fényes ily ünnepélyes és annyi ember jelenlétében eszközölt beiktatás”, írja Károly János a székesfehérvári káptalan nagyprépostja és kanonokja 1899-ben kiadott munkájában és öt oldalon sorolja a megjelent előkelők névsorát. Károly János: Fehér vármegye története III. Székesfehérvár, 1899. 88-111. V. Ferdinánd, (1793-1875) osztrák főherceg, a Habsburg-Lotharingiai-ház tagja, 1830—1848-ig magyar király, 1835-től I. Ferdinánd néven osztrák császár, 1836-tól cseh király. József nádor, Habsburg-Toscanai József Antal János főherceg (1776-1847) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy, 1796-tól haláláig Magyarország nádora. József nádor a magyar reformkor idején élt. Sokat tett az ország gazdasági és kulturális felemelkedéséért. Alcsúti uradalmában kiépítette az alcsúti kastélyt, az uradalmában mintagazdaságot rendezett be. A kastély parkjában arborétumot létesített, háromszáznál több növényfajjal, amely még ma is látható.

15 Leltári száma: VIII. 4563. Alcsút 1840.

16 Leltári száma: VIII. 4560. Alcsút uradalmi birtok 11872 m.h.

17 Leltári száma: VIII. 4567. Présház 1839. Göböljárási présház.

18 Leltári száma: VIII. 4566. Tehénistálló, 1845.

10