Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

KIÁLLÍTÁSTÖRTÉNET - Beck Tibor: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szőlészeti-borászati kiállításainak története

A jobb oldali pinceág a bor értékesítését mutatta be a borospincétől a borfogyasztók asztaláig. A palackozás régi és új módszereinek bemutatása mellett a magyar borexport világtérképe tanúskodott a hazai borok külföldi piacairól. Ezután a magyar borvidékekkel és azok legjellegzetesebb boraival ismerkedhettek meg a látogatók. Végül külön részben tekinthették meg a magyar szőlő- és borgazdaság zászlóshajóját, Tokajt.

15 A komoly szakmai megalapozottsággal létrehozott kiállításnak nagy sikere volt. Közel harminc évig állt a magyar szőlő- és borkultúra népszerűsítésének szolgálatában. Az 1980-as évek közepére azonban nagymértékű átalakulások következtek be a magyar szőlő- és borgazdaságban, ezért a tárlat részben elavult, részben pedig fizikai mivoltában szorult felújításra. A Múzeum új állandó tárlata 1987-re készült el. Forgatókönyvét Balázs György, Laposa József és Preininger Adolfné készítették, szaktanácsadóként Ásvány Ákos, lektorként Kozma Pál és Andrásfalvy Bertalan működtek közre. A kiállítás rendezését Bánkuti Albin irányította. Az új kiállítás létrehozóinak célja a magyar szőlő- és borgazdaság, valamint a magyar szőlő- és borkultúra történeti fejlődésének bemutatásán túl a termesztéstechnológia egyes korszakokban való fő változásainak és a jövő fő trendjeinek bemutatása volt. Az új kiállítás rendezőelve a kronologikusság volt. A kiállítás részei: L A szőlő őstörténete; II. A római szőlőművelés Pannóniában; III. A honfoglalástól a török hódoltság koráig; IV. A három részre szakadt Magyarország; V A Rákóczi szabadságharctól a filoxéravészig; VI. A filoxéravésztől az első világháború végéig; VII. A két világháború között; VIII. A felszabadulástól napjainkig. Szigorú időrendi sorrendet tartva mutatták be az ágazat fejlődését. A kiállítás tematikus részei - présház és kisparaszti pincebelső, kádárszerszámok és kádármunkák, présgyűjtemény - a kronologikus résztől jól elkülönítve helyezkedtek el. Az új kiállítás létrehozása természetesen a tárlatnak otthont adó hangulatos, boltíves pince, és a kiállított régi, illetve újonnan beszerzett tárgyak teljes körű felújításával és restaurálásával is együtt járt.

16 A MAGYAR SZŐLŐ ÉS BOR EURÓPÁBAN CÍMŰ ÁLLANDÓ SZŐLÉSZETI-BORÁSZATI KIÁLLÍTÁS A kiállítás létrehozói (forgatókönyv, rendezés: Csorna Zsigmond, kivitelezés: Szelle Tibor, grafika: Górász Zsuzsa) azzal az igénnyel léptek fel, hogy a magyar szőlészet és borászat történetét - a megelőző kiállítások hagyományainak figyelembe vétele mellett - Magyarország európai kapcsolataiban elhelyezve mutassák be. Ez a törekvés nem véletlen, a tárlat ugyanis az Európai Unióhoz való csatlakozás előestéjén, 2003 őszén nyílt meg. A kiállítás a magyarság nemzeti arculatához szorosan kötődő magyar bor és a hozzá kapcsolódó kultúra széles körű bemutatására törekszik a borkészítés tudományán túl az agrártörténet, a néprajz, és a vallástörténet segítségével. A kiállításnak otthont adó hangulatos, boltíves pince lépcsőfeljárójával szemben a Kárpát-medence területén előkerült, a honfoglalás korát megelőző régészeti leletek, egy ókori, pannóniai borozó rekonstrukciója, illetve borkóstolást és a kulturált borivást bemutató tárlók találhatók. A pince jobb oldali ágában kezdődik, majd a bal oldali ágon folytatódik a magyar szőlészet és borászat történetét bemutató tárlók és 15 Patay Árpád: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum borászati kiállítása. Bp. 1960. 1-12. A magyar szőlő- és bortermelés története című kiállítás forgatókönyve. MMgMA IX/I.