Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

KIÁLLÍTÁSTÖRTÉNET - Beck Tibor: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szőlészeti-borászati kiállításainak története

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum szőlészeti-borászati kiállításainak története BECK TIBOR AZ ELSŐ ÁLLANDÓ SZŐLÉSZETI-BORÁSZATI KIÁLLÍTÁS MAGYARORSZÁGON A Magyar Mezőgazdasági Múzeum borászati kiállításainak történeti előzményét az Országos Magyar Gazdasági Egylet kezdeményezésére a Köztelek épületében létrehozott Gazdasági Múzeum 1871-ben megnyitott borászati kiállítása jelentette. A Múzeum tárgygyűjteményét Girokuti P. Ferenc igazgató irányításával, a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint más közintézmények és magángyűjtők - többek között Zichy Ferenc és Andrássy Gyula - felajánlásaival alapozták meg. A Gazdasági Múzeum volt az első olyan állami intézmény Magyarországon, amelynek állandó szőlészeti, valamint borászati kiállítása volt. A múzeumot húszévi működés után anyagi okok miatt felszámolták, gyűjteményeit a minisztérium a gazdasági szakoktatási intézmények között szétosztotta. A szőlészeti-borászati gyűjtemény legnagyobb része a magyaróvári gazdasági akadémiának jutott. Az önálló Mezőgazdasági Múzeum gondolata azonban nem merült feledésbe. A következő alkalom ennek megalapozására az 1896. évi ezeréves kiállítás megrendezése volt.

1 SZŐLÉSZET ÉS BORÁSZAT A MILLENNIUMI KIÁLLÍTÁSON A Magyarország ezeréves történetét bemutató 1896. évi kiállítás két részre, a történeti és a jelenkori részre oszlott. A magyar szőlő- és borgazdaság a jelenkori részben, a szőlészeti pavilonban, 240 négyzetméteren kapott helyet.

2 A szőlészeti kiállítást - akárcsak a többi mezőgazdasági tematikájú kiállítást - a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium kiállítási irodája szervezte meg. Központi témája az ágazat bemutatása mellett a szőlőültetvények döntő hányadát elpusztító filoxéravész utáni rekonstrukció volt. „A fődolog azonban abban áll, hogy a szőlősgazdák kellő szakértelemmel fogjanak a felújításhoz, mert a szőlőoltványok készítése, kiültetése és mivelése, továbbá az ujabb időben fellépett szőlőbetegségek (peronospora stb.) ellen való védekezés sokkal több gondot és szakértelmet igényel, mint amennyivel a régi szőlőmivelés történt. A szőlészeti kiállítás célja az, hogy ebben a kérdésben a szőlőbirtokosoknak - lehetőleg minden irányban - tájékozódást nyújtson." - szögezte le Engelbrecht Károly a kiállítás katalógusának szőlészeti részéhez írott bevezetőjében.

3 1 S. Szabó Ferenc: A hatvanéves Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Bp. 1956. 9-10. 2 A VI. főcsoportba a borászat mellett, a mezőgazdaság, a gyümölcsészet, a kertészet, a méhészet, az állattenyésztés, a selyemtenyésztés, az állati termékek és az állategészségügy tartozott. 3 Az 1896-iki Ezredéves Országos Kiállítás általános katalógusa, I—VIII. csoport. Bp. 1896. 9-10.