Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

KIÁLLÍTÁSTÖRTÉNET - Nagy Ágota: A növénytermesztési kiállítások története

mutatta be az akkoriban rendkívül modernnek számító, gombnyomásra világító tablók segítségével.)

6 A kukorica termesztésével 1959-ben negyed éven át nyitva tartó időszaki kiállítás foglalkozott,

7 mely vándorkiállítás formájában került a Mezőgazdasági Múzeumba, hiszen az eredeti kiállítóhely maga a Földművelésügyi Minisztérium volt, s itt az Országos Kukoricatermesztési Tanácskozás kísérő kiállításaként szerepelt. Azon kevés korabeli kiállítás közé tartozott, amelyhez népszerűsítő-oktató kis kiadvány is készült, amit az FM Mezőgazdasági Kiállítási Iroda adott ki Kukoricatermesztési kiállítás címen. A termesztési tudnivalók részletezésén kívül figyelemre méltó a hibridkukorica előállításáról szóló rész, hiszen ez akkoriban a friss tudományos eredmények közé tartozott, s az MTA Martonvásári Kutatóintézetében kifejlesztett hibrid újdonságokról szinte elsőként e kiállításon lehetett bővebb információkhoz jutni. Ugyancsak itt ismerkedhettek meg a látogatók a négyzetes vetés

8 jelentőségével, az erre vonatkozó tapasztalatokkal. A sikeres kiállításnak némiképp ellentmondani látszik a múzeumról szóló alábbi újságcikk-részlet: „Hiányzik a gépesítést, a növénytermesztést, a kertészetet, a talaj művelést, a talajjavítást felölelő gyűjtemény. A múzeum vezetősége e hiányt pár hónapos időszaki kiállítások rendezésével igyekszik enyhíteni. Nemrég nyitotta meg a mezőgazdasági építészeti kiállítást és az előcsarnokban bemutatott gépmodellek némileg pótolják ugyan a sokszor reklamált gépészeti kiállítást, azonban szükség lenne olyan állandó és a jelenleginél teljesebb kiállításra, amely a különböző mezőgazdasági gépeket munka közben mutatná be. Hibának tartjuk, hogy a múzeum nem tud átfogó termelőszövetkezeti kiállítást létrehozni."

9 Az elmarasztaló sorok 1960- ban láttak napvilágot a Magyar Nemzetben. Kitűnő példáját mutatja az írás a múzeum mindig is fennálló „alapproblémáinak": az egyik a helyhiány, a másik - s ez nemcsak a mezőgazdasági, de az összes többi múzeumra is érvényes - a kor kívánalmainak történő megfelelési kényszer az esetleges szakmai meggondolások rovására. Talán erre „válaszolt" az igazán színvonalas új, állandó takarmány-kiállítás 1961- ben.

10 A kiállítást Pál Istvánné rendezte. A kor kívánalmainak történő megfelelés mellett a szakmai vonatkozások is maximálisan érvényesültek a kiállításban. A növények bemutatásán túl a hangsúly az okszerű takarmányozás nagy népgazdasági jelentőségének kiemelésén volt. Az új termelőszövetkezetek dolgozói itt részletesen megismerkedhettek az egyes takarmányok tápértékével, helyes felhasználási módjával. A hét egységből álló kiállításban külön-külön került bemutatásra a rét és a legelő, a zöldtakarmányok, a szénakészítés, a kukorica, az egyéb szemestakarmányok, valamint az állati és ipari eredetű takarmányok, a gyári keveréktakarmányok, és a nedvdús takarmányok. A kiállítás a legkorszerűbb bemutatási módszerek segítségével, diorámák, képek, modellek és eredeti gépek szerepeltetésével szemléltette a termesztés- és feldolgozás csínját-bínját. 1962-ben részletes katalógus is megjelent a kiállításhoz orosz és angol nyelvű képaláírásokkal. 6 MMgMA IX/192. A Mezőgazdasági Múzeum jelentése, 1957. 7 MMgMA IX/194. A Mezőgazdasági Múzeum jelentése, 1959. 8 A négyzetes vetés technológiájának kidolgozása Kolbai Károly nevéhez fűződik. Az ikersoros termesztés továbbfejlesztett változata; a vetőgépek megjelenésével vált lehetővé alkalmazása. A kellően nagy sorköznek köszönhetően a traktorral vontatott tárcsa, kultivátor az egész tenyészidő folyamán közlekedhetett. ' Miért nincsen kukorica a Mezőgazdasági Múzeumban? Magyar Nemzet, 1960. április 17. 4. 10 MMgMA IX/196. A Mezőgazdasági Múzeum jelentése, 1961.