Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)
MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Csók Márta: Száz esztendő a „köz" művelődéséért
amely a lényeges pontokra irányítva a résztvevők figyelmét, a kiállítást szinte megtanította nézni. Sági Pál tanulmányából kitetszően hamar népszerűvé vált nálunk, hiszen a legkülönfélébb életkorú, műveltségű és foglalkozású emberek vettek benne részt, és nagyon élvezték a játékot. „HAZÁNK MEZŐGAZDASÁGA DIÁKSZEMMEL" Minden, pedagógiai problémák iránt fogékony ember számára kifejezetten élvezetes olvasmány a Hazánk mezőgazdasága diákszemmel pályázat díjnyertes általános iskolás és középiskolás dolgozataiba belenézni. 19 Ezek a dolgozatok múzeumunk egyik gyűjteményét alkotják. A pályamunkákból felépített kiállítás sikerét pedig a vendégkönyvek - és saját emlékeink - bizonyítják. 1970 óta évenként megkapták az ország általános- és középiskolái a múzeum felhívását, hogy növendékeik vegyenek részt a versengésben: ki tud a mai mezőgazdaságról maradandót, szépet, okosat alkotni. A minden évben több ezer beérkezett pályamunka rajzokat, textilmunkákat, kerámiákat és kisplasztikákat is tartalmazott a dolgozatokon kívül. Az első 15 évben több mint 50 ezer képzőművészeti pályamunka, majdnem 5 ezer általános iskolai és több mint 6 ezer középiskolai dolgozat (125 féle témában) érkezett. 20 A pályamunkákat a múzeum és az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai bírálták el, a képzőművészeti anyagot külön zsűrizték. A Hazánk mezőgazdasága diákszemmel pályázat folyamatos, az évek során erősödő kapcsolatot jelentett a múzeum közművelődési főosztálya és a pályázó iskolák, azaz a diákok és a tanárok között. Az ország legjobb képzőművészeti iskolái versengtek, rangjuk volt az itt szerzett díjaknak. A pályázat képzőművészeti alkotásaiból évente nagy közönségsikerre számot tartó kiállítást rendeztünk a Vajdahunyadvárban, majd ebből válogatást mutattunk be Norvégiában, Svédországban, Bulgáriában. Módszerbeli érdekesség, hogy ez a pályázat minden elemében megfelelt a pedagógiai projektmódszer követelményeinek abban az időben, amikor még az iskolarendszerű oktatásban is ritka volt. Az utolsó húsz évben a kiállítások megnyitója, és a mindig ünnepélyes díjkiosztó után konzultációs programot szerveztünk a pályamunkákat segítő pedagógusoknak, sőt egy időben a múzeum pénzjutalomban is részesítette a kimagaslóan jó eredményt elért iskolák tanárait. A konzultáció során az ország számos pontjáról érkezett pedagógusok, és a múzeum szakemberei szakmai vitán, értékegyeztető megbeszélésen vettek részt. Ilyenkor nemcsak tapasztalatcserére került sor, hanem körvonalazódhattak a következő pályázat tartalmi és formai elemei is. „ITT VOLTUNK, ÉS NAGYON JÓ VOLT!" Az 1970-es években a múzeum jelentősen tágította kínálatát: létrehozta vidéki filiáléit, fővárosi épületében pedig számos időszaki bemutatóval várta közönségét. Ezek kiegészítették az állandó kiállításokat (például kendertermesztés, gyümölcsfa-bemutató, gombakiállítás stb.), ide kapcsolódtak a rendszeresen visszatérő kiállítások: 1970-től évente a Hazánk mezőgazdasága diákszemmel, és ötévente a 19 Diákpályázatok a Mezőgazdasági Múzeum „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel" felhívására 1989-1995. Zöld füzetek, 1-3. 20 Szabó Loránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 90 éve. Bp. 1986.
