Estók János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2005-2007 (Budapest, 2007)

MÚZEUMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek gyarapodása az elmúlt száz esztendőben

a mezőgazdasági növények és a gyomnövények herbáriumát, valamint ezek kórtani vonatkozású herbáriumgyűjteményét is. S végül ide kerültek az ásatásokon feltárt és a múzeum tulajdonába tartozó magvak, termések, növényi maradványok. 1966-ban, a múzeum munkatársai, Balassa Iván, Wellmann Imre és Für Lajos meghatározták a múzeumi tárgyak gyűjtésének alapelveit. Ennek alapján összegezte a kérdést a múzeum akkori főigazgatója, Matolcsi János.

104 Mint megállapította, az utóbbi öt évben sikerült megkétszerezni a gyűjteményi anyagot. A veszteségek lehetséges mennyiségi pótlása időszakát követően most már át kell térni a minőségi tárgygyűjtésre, azaz a tervszerűbb, a tudományos kutatásokhoz kapcsolódó gyűjtőmunkára. Indokolja ezt az is, hogy a múzeumban az elmúlt években a magyar agrártörténeti kutatások fontos bázisa alakult ki. „Kifejezettebben kell tehát számításba venni a gyűjtött anyag forrásértékét, gyakorlati funkcióját, vagyis meg kell valósítani a gyűjtés és az agrártörténeti kutatás szorosabb egységét. Ebből következik, hogy a tárgygyüjtő munka éppen olyan tárgyi tudást és elméleti felkészültséget igényel, mint maga a tudományos feldolgozás."

105 A tudományos ismeretterjesztés szempontjai legalább ennyire fontosak, vagyis a tárgyi anyagnak a kiállítások megvalósítását is szolgálnia kell. Matolcsi János szerint, a múzeumi műtárgyak gyarapodásának elsődleges forrása a gyűjtés,

106 ezért éves munkatervben, tervszerű terepmunkával kell azt előkészíteni. A múzeum gyűjtőkörét hat csoportban foglalva határozta meg: 1. A mezőgazdaság valamennyi ágazatának történeti értékű kézi és gépi eszközei a kialakulástól napjainkig, valamint a mezőgazdasági népesség termeléssel kapcsolatos használati tárgyai. 2. A növénytermesztés, kertészet, erdészet növényi leletei, a termesztett növényfajták és a gyomnövények. 3. Az állattartás és -tenyésztés leletei, a házi és vadászott állatok csontváza, bőre, trófeája; továbbá az erdők-mezők hasznos és káros rovarai, madarai és emlősei. 4. A mezőgazdaságot kisegítő és kiegészítő ipari tevékenység, a mezőgazdasági termékfeldolgozás eszközei, tárgyai, termékei. 5. A mezőgazdasági intézmények fejlődésének, a szaktudósok működésének emlékanyaga. 6. A mezőgazdasági objektumok, munkafolyamatok, munkaeszközök, növények, állatok adatai, fénykép- és képzőművészeti ábrázolásai. Fontos szempontra hívta fel a figyelmet, amikor a nem azonosítható tárgyak selejtezését javasolta, „mert különben mindig csak tehertételként maradnak meg a múzeumban."

107 Az új rendszerű tárgygyűjtésre való áttérés előfeltétele az addig összegyűjtött anyag felmérése. így derülnek ki a hiányok, így lehetséges a szükséges gyűjtőterületek kijelölése. Pótolni kell a már gyűjteménytárakban lévő anyagok adatait, s ez csak egy általános raktárrendezés és a leírókartonok elkészítése során valósulhat meg. Mindez átvezet a gyűjtéssel szoros kapcsolatban álló nyilvántartás kérdéskörébe. 104 Matolcsi János: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tárgy-gyűjtő tevékenységének irányelvei. Budapest, 1966. december 19. MMgMA IX 354. 105 Uo. 1. 106 A vásárolt anyagok esetében a kellő adatolás hiányát feltételezte. 107 Matolcsi J: Tárgy-gyűjtés i. m. 6.